Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Közös nyilatkozatban jelentette be a finn államfő és a miniszterelnök, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-nak. Amikor ennek lehetősége először vetődött fel a közelmúltban, Moszkva máris „komoly következményekkel” fenyegetett. Erre erősített most rá a volt orosz kormány- és államfő, Vlagyimir Putyin elnök régi szövetségese a Telegramon megosztott közleményében.
Azt írta, szeretne néhány dolgot ismételten kihangsúlyozni azzal a „proxyháborúval” kapcsolatban, amelyet nyugati országok indítottak Oroszország ellen. Olyasvalamit, ami „mostanra minden értelmes ember számára világos”, majd pontokba szedte a kijelentéseit.
Az első szerint az, hogy NATO-tagok „telepumpálják” Ukrajnát fegyverekkel, nyugati eszközök használatára képzik az ukrán katonákat, zsoldosokat vezényelnek ki és a tagországok Ororszország határainak közelében végeznek hadgyakorlatokat, „növeli az esélyét egy közvetlen és nyílt konfliktusnak a NATO és Ororszország között egy proxyháború helyett”. Azzal folytatta:
Egy ilyen összetűzés mindig magában hordozza annak a kockázatát, hogy teljes atomháborúvá alakul.”
Végül hozzáfűzte: „Ez mindenki számára katasztrofális forgatókönyv lesz.” Zárásképpen arra sürgette a Nyugatot Medvegyev, hogy „ne hazudjon magának és másoknak” és „ne fulladjon meg a saját nyálától a ruszofób rohamai közben”.
Az orosz–ukrán háborúról szóló percről percre tudósításunkat itt követheti.
