Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Berlinben, a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán.
A miniszter a megbeszélés szünetében tartott tájékoztatóján arról beszélt: Magyarországnak Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb szempont, hogy ne terjedjen tovább a háború, ezért "jó hír", hogy éppen ez a szövetség legnagyobb tagjainak álláspontja nyomán kikristályosodó közös álláspontja.
A NATO-ban "mindenki tudja, hogy Magyarország a béke pártján áll" és szomszédos országként "speciális helyzetben" van - mondta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy "a józan ész hangja szerencsére elég erős" a szövetségben. Kiemelte, hogy a NATO védelmi szövetség, "nekünk pedig az az érdekünk és legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket".
Hozzátette: az az álláspont is széles körű támogatást élvez, hogy mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerüléséért. A helyzet "rendkívül törékeny", és "fokozott óvatosságra van szükség", ezért "természetesen értjük és tiszteletben tartjuk", hogy "jó pár" tagország fegyverszállításokkal is segíti Ukrajnát, de nagyon fontos, hogy ezekre a szállítások "ne NATO-keretben" valósuljanak meg.
A tagok egyet is értenek abban Szijjártó szerint, hogy "a NATO nem szállít fegyvereket ebbe a konfliktusba". Magyarország is azért döntött úgy, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem engedi át területén a közvetlenül Ukrajnába tartó szállítmányokat, mert ezzel biztostani lehet, hogy az ország ne sodródjék bele a háborúba - fejtette ki a miniszter.
Mint mondta, a tanácskozáson elhangzott az is, hogy az eszkaláció és a "bizonyos félreértésekből adódó tragikus következmények" elkerülése érdekében fenn kell tartani "a stratégiai kommunikációt Oroszországgal". Magyarország ezt teljes mértékben támogatja, és üdvözli, hogy a héten közvetlenül egyeztetett telefonon az amerikai és az orosz védelmi miniszter.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a tanácskozáson "érintőlegesen" az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről is volt szó, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy "értelmetlen" olyan szankciókat hozni, amelyek "jobban fájnak saját magunknak, mint annak az országnak, amellyel szemben kivetnénk".
Hangsúlyozta: Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy mivel "nem a magyar emberek tehetnek ennek a háborúnak a kitöréséről, ezért nem is várhatja el senki, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát".
A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is támogatta a "nyitott kapuk politikáját", de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett "érzékenységekre" is.
Az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeit percről percre tudósításunkban követheti:
Óriási menekültkonvoj jutott ki Mariupolból, drámai orosz veszteségekről számolt be a brit hírszerzés- ukrán háború percről percre
Aki birtokolja a Kígyó-szigetet, az ellenőrzi az odesszai kikötő hajóforgalmát és a Fekete-tenger északnyugati része fölötti uralmat is megszerezheti. A stratégiai értéke mellett még akad, amire figyelni kell: komoly mennyiségű ásványkincset rejt a sziget környezete.
(Borítókép: Csoportkép a NATO-tagországok külügyminisztereinek berlini tanácskozásán. Szijjártó a középső sorban jobbról a negyedik. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)
