Az oroszoké a fölény Luhanszkban, nyolcezer embert tartanak hadifogságban a szakadárok – ez történt a háború 92. napján
Egy ukrán tábornok elismerte, hogy az oroszoknak áll a zászló Luhanszk keleti részében, egy luhanszki oroszpárti tisztviselő szerint naponta több százzal növekszik a szakadár területen őrzött foglyok száma.
Mintegy 8 ezer ukrán hadifoglyot tartanak fogva az oroszok által támogatott, szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaságokban – mondta Rogyion Mirosnyik luhanszki tisztségviselő. Azt is állította Mirosnyik, hogy naponta több százzal emelkedik a foglyok száma.
Az ukrán katonaság szerint az orosz hadsereg több mint 40 települést vett tűz alá a kelet-ukrajnai Donbaszban és Luhanszkban. Közlésük szerint 47 civil ingatlanban keletkeztek károk, köztük 38 otthonban és egy iskolában. A támadásokban 5 civil életét vesztette, 12 megsebesült.
Egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő csütörtökön egy tájékoztatón elismerte, hogy jelenleg az orosz hadsereg van fölényben a kelet-luhanszki régióban folyó harcokban – írja Reuters. Olekszij Gromov tábornok azt is elmondta, hogy értesüléseik szerint Oroszország Iszkander rakétarendszereket telepít Fehéroroszország nyugati, breszti régiójába, ami Gromov szerint újabb nyugat-ukrajnai rakétacsapásokra ad lehetőségét.
A fehérorosz elnök Aljakszandr Lukasenka, Putyin közeli szövetségese, elrendelte egy új katonai parancsnokság létrehozását az ország Ukrajnával határos déli részén – számolt be róla a Belta állami hírügynökség. Lukasenka azt mondta: „Sajnálatos módon egy új irány nyílt meg, egy új front, ahogy mondani szokták, és ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül."
Az Azovi-tenger örökre elveszett Ukrajna számára, a zaporizzsjai és Herszon megyei kikötők soha többé nem lesznek az ukránoké – mondta a krími kormány miniszterelnök-helyettese, Georgij Muradov az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek. „Biztos vagyok benne, hogy a régióink Oroszországgal való újraegyesítése után az Azovi-tenger ismét az Oroszországi Föderáció beltengerévé válik” – mondta.
Az orosz vezetés alábecsülte az ukrán hadsereget és az „önelégültségük miatt” jelentős veszteségeket szenvedtek az elit csapataik – közölte a brit védelmi minisztérium a háborúról szóló legfrissebb hírszerzési jelentésében. Kitértek arra, hogy az orosz légideszant erők – a VDV – az invázió kezdete óta többször is kudarcot vallottak, ilyen volt például a Kijev melletti Hosztomel repülőtér elleni támadás és a Donyecen való sikertelen átkelés is.
Kedd reggel az ukrán hírszerzés arról számolt be, hogy az oroszok előveszik a raktárakból a T-62M harckocsijaikat, hogy a veszteségeiket pótolják. Ezeket a tankokat az 1960-as, -70-es években gyártották és már kivonták a hadrendből. A 80-as években korszerűsített őket, de finoman szólva sem modern darabok. Csütörtök reggel már meg is jelentek az első fotók az Ukrajnába szállított T-62M-ekről:
Russian T-62M Tanks at Melitopol Railway station. pic.twitter.com/yvdshp4hU2
— Def Mon (@DefMon3) May 25, 2022
Egy tucat francia gyártmányú Caesar rakéta érkezett Ukrajnába. A korábban Moszulban is használt fegyverek akár 40 kilométeres távolságból is pontosan képesek célozni és rendkívül hatékonyak – mondta Dominique Trinquand, az ENSZ francia katonai missziójának korábbi vezetője a Le Parisiennek. Emmanuel Macron francia elnök még áprilisban ígéretet tett rá, hogy országa továbbra is küld fegyvereket Ukrajnába, de hangsúlyozta, ennél jobban nem folyhatnak bele a háborúba.
A Kreml folytatja az újonnan elfoglalt területek integrálására irányuló erőfeszítéseit Ukrajna déli részén: orosz propagandát játszó, nagyképernyős televíziókkal felszerelt kisteherautókat telepítettek Mariupol humanitárius segélypontjaihoz. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma által közzétett videókon látszik, amint a „mobil információs komplexumoknak” nevezett furgonok az állami televízió hírműsoraiból és politikai beszélgetős műsoraiból játszanak olyan részeket, amelyekben szakértők az inváziót méltatják.
Az orosz győzelem napi felvonulásról világszerte terjedtek oroszbarát beszámolók a Facebookon, a Disinformation Situation Centre kutatása szerint viszont a magyar közösségi médiában terjedő beszámolók kiemelkedtek a nemzetközi mezőnyből. A cikk szerint a legnépszerűbb oroszbarát posztot magyar nyelven tették közzé, mégpedig az Orosz Hírek oldalán és a magyar posztok voltak a leginkább Kreml-pártiak. A bejegyzés Vlagyimir Putyin beszédéről több mint 788 ezer megtekintést, 5035 megosztást ért el. Hogy mekkora szeletet hasítottak ki a propagandaoldalak, jól mutatja, hogy a győzelem napja témában a 10 legvirálisabb magyar nyelvű poszt közül 7 tartalmazott Kreml-párti narratívát.
Ukrajna után Lengyelországot is bevenné Ramzan Kadirov csecsen vezető, jóllehet, előbbit sem sikerült. A Nexta szerda este osztott meg egy videót Kadirovról, amelyben azt mondja: „Ukrajna lezárt ügy, már Lengyelország érdekel. Ukrajna után, ha megkapjuk a parancsot, 6 másodperc alatt megmutatjuk, mire vagyunk képesek.”
Marina Ovszjannikova orosz újságírónő kapta az Európa Tanács Vaclav Havel-díját, amelyet minden évben egy kiemelkedő, emberi jogokért kiálló civil akciónak ítél oda a kontinens legfőbb kormányközi jogvédő szervezete. Az ő nevéhez kötődik az a márciusi akció, amikor „No War” feliratú táblával rohant be az orosz közmédia élő híradójának hátterébe. Ovszjannikovát ezt követően büntetőbíróságra vitték „engedély nélküli nyilvános rendezvény szervezésének” gyanújával, de végül csak pénzbüntetést kapott az akcióért.
Egy atomhatalom úgy viselkedik, mintha joga lenne átrajzolni a határokat – mondta Olaf Scholz német kancellár a davosi Világgazdasági Fórumon. Ez a fajta imperializmus azzal fenyeget, hogy visszavisz minket abba az időbe, amikor a háború a politika általános eszköze volt. „Nem hagyhatjuk, hogy Putyin megnyerje ezt a háborút, és szilárd meggyőződésem, hogy nem is fogja megnyerni” – mondta Scholz. A német kancellár szerint a háború elején félő volt, hogy az orosz hadsereg elfoglalja egész Ukrajnát, de most már erre csekély esélyt lát.
Bármit is tesz az orosz állam, van valaki, aki azt mondja: „vegyük figyelembe az érdekeit” – reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter beszédére, amit a davosi Világgazdasági Fórumon tartott. Zelenszkij elmondta, azok után, hogy Ukrajnában több ezer orosz rakéta csapódott be, tízezreket megölve, Henry Kissinger előbukkan a régmúltból, és közli, hogy Ukrajna egy darabját Oroszországnak kellene adni. „Úgy tűnik, Henry Kissinger naptára nem 2022-t mutat, hanem 1938-at, és azt hitte, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben beszél a közönséghez” – mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ma délután telefonon egyeztetett Mario Draghi olasz miniszterelnökkel. A Kreml szerint Putyin közölte Draghival, hogy Oroszország kész jelentősen hozzájárulni a nemzetközi élelmiszerválság megoldásához, de csak akkor, ha a Nyugat feloldja az ellenük hozott szankciókat. Az orosz elnök azt is elmondta, hogy Moszkva kész folytatni a folyamatos gázszállításokat Olaszországba – közölte a Kreml. Róma a hívás után kiadott közleményében azt írta, hogy a vezetők az ukrajnai helyzetről, az élelmiszerválságról és annak a szegény országokra gyakorolt hatásáról tárgyalt. A hívásról további részleteket nem árultak el.
Törökország tárgyal Ukrajnával és Oroszországgal egy folyosó biztosításáról, hogy szállíthassanak gabonát – közölte egy magas rangú török tisztviselő. A tisztviselő – aki a tárgyalások bizalmas volta miatt neve elhallgatását kérte – azt mondta a Reutersnek: A tárgyalások még folyamatban vannak, de az igény megvan egy folyosó megnyitására a Boszporuszon keresztül.
Két fogságba esett orosz katona bűnösnek vallotta magát háborús bűncselekmények elkövetésében. Alekszandr Bobikin és Alekszandr Ivanov elismerte, hogy egy olyan tüzérségi egységben szolgáltak, amely az oroszországi Belgorod régióból lőtt Harkiv környéki célpontokat. Az ügyészek szerint az üteg szétlőtt egy iskolát Derhacsi városában. A két tüzért akkor fogták el, amikor már ukrán területen harcoltak.
Bár jelenleg Magyarország még ellenáll a hatodik EU-s szankciócsomagnak, Mark Rutte holland miniszterelnök óvatos optimizmusának hangot adva a CNBC amerikai tévécsatornának adott interjújában elmondta, hogy szerinte a jövő héten megegyezés születhet az EU többi tagállama és Magyarország között az olajembargó kérésében.
Uniós tisztségviselők és diplomaták szerint nincs kizárva, hogy Magyarország még az uniós állam- és kormányfők hétfőn kezdődő csúcstalálkozója előtt csatlakozzon az Oroszország elleni hatodik szankciócsomaghoz – írja a Politico a hírlevelében. Egy diplomata arról beszélt a lapnak, hogy az olajembargót ketté lehetne osztani és külön kezelni a tengeri és csővezetékes szállítást. Korábban Szijjártó Péter azt mondta, „csak akkor reális az olajembargó bevezetése, ha az csak a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozik, és ez alól a csővezetékes szállítás teljes mértékben kivételt kap”.
Az orosz-ukrán háborúról beszámoló hírfolyamunkat alább találja:
Negyven települést támadtak az oroszok a Donbaszban, Kadirov szerint Lengyelország következik - percről percre a háborúról
Kilencvenkét napja, napra pontosan három hónapja indított katonai offenzívát Oroszország Ukrajna ellen. Kövesse velünk a háború legfontosabb eseményeit!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kétszáz holttestet találtak Mariupolban, Henry Kissinger ukrán területi engedményeket szorgalmaz – ez történt a háború 90. napján
Míg Henry Kissinger azt kéri, hogy a Nyugat bírja rá Ukrajnát a tárgyalások folytatására, Zelenszkij már csak Putyinnal lenne hajlandó találkozni. Kereken három hónapja kezdődött a háború Ukrajnában.
Először érte rakétatámadás Zaporizzsját, kamikaze drónokat is bevetettek az ukránok – ez történt a háború 91. napján
Videófelvételek kerültek elő az öngyilkos drónok bevetéséről, az ukrán hatóságok szerint a 700 ezer lakosú Zaporizzsja két területén is orosz rakéták csapódtak be szerdán kora reggel.
