Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov be akarja perelni Oroszországot amiatt a 17-20 milliárd dolláros veszteség miatt, amelyet a tulajdonában lévő mariupoli Azovsztal acélművek bombázása okozott, írja a Reuters.
Az Iljics acél- és vasgyár – amely szintén Ahmetov tulajdonában van – is súlyosan megrongálódott Mariupol orosz bombázása során.
"Mindenképpen bepereljük Oroszországot, és megfelelő kártérítést fogunk követelni minden veszteségért és elmaradt haszonért" – mondta az mrpl.city ukrán hírportálnak Rinat Ahmetov, a legnagyobb ukrán acélgyártó vállalat, a Metinvest tulajdonosa.
Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt veszített a Metinvest a háború miatt az üzletember azt válaszolta: „Az orosz agresszió miatti költségek 17-20 milliárd dollárt tesznek ki. A végső összeget az Oroszország elleni perben fogják meghatározni".
A milliárdos Ahmetov üzleti birodalmát már a háború előtt jelentősen megcsonkították az Ukrajna keleti részén 2014 óta tartó harcok.
Ahmetov Ukrajnában maradt a háború kitörése után, mint mondta: „Hiszünk az országunkban és hiszünk a győzelmünkben".
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Kínának az ukrajnai inváziót követő együttműködése Vlagyimir Putyinnal "vészharangokat kongat", számolt be róla a Guardian.
Blinken a George Washington Egyetemen tartott beszédet a Biden-kormányzat Kína-politikájáról. Az amerikai külügyminiszter bírálta Hszi Csin-ping kínai elnököt, amiért védelmébe vette Putyin ukrajnai háborúját.
Hangsúlyozta, hogy az USA nem akar újabb hidegháborút, és nem támogatja Tajvan függetlenségét.
Blinken beszédében azt mondta: „Peking védelmébe vette Putyin elnök háborúját, amelynek célja Ukrajna szuverenitásának felszámolása és Oroszország befolyási övezetének biztosítása Európában.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök ma délután telefonon egyeztetett Mario Draghi olasz miniszterelnökkel, írja a The Guardian.
A Kreml szerint Putyin közölte Draghival, hogy Oroszország kész jelentősen hozzájárulni a nemzetközi élelmiszerválság megoldásához, de csak akkor, ha a Nyugat feloldja az ellenük hozott szankciókat.
Az orosz elnök azt is elmondta, hogy Moszkva kész folytatni a folyamatos gázszállításokat Olaszországba – közölte a Kreml.
Róma a hívás után kiadott közleményében azt írta, hogy a vezetők az ukrajnai helyzetről, az élelmiszerválságról és annak a szegény országokra gyakorolt hatásáról tárgyalt. A hívásról további részleteket nem árultak el.
A fehérorosz elnök Aljakszandr Lukasenka, Putyin közeli szövetségese, elrendelte egy új katonai parancsnokság létrehozását az ország Ukrajnával határos déli részén – számolt be róla a Belta állami hírügynökség – írja a The Guardian.
Lukasenka azt mondta: „Sajnálatos módon egy új irány nyílt meg, egy új front, ahogy mondani szokták, és ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül."
A hónap elején a fehérorosz fegyveres erők közölték, hogy különleges műveleti csapatokat telepítenek három területre az Ukrajnával közös déli határ közelében.
A Kreml folytatja az újonnan elfoglalt területek integrálására irányuló erőfeszítéseit Ukrajna déli részén:orosz propagandát játszó, nagyképernyős televíziókkal felszerelt kisteherautókat telepítettek Mariupol humanitárius segélypontjaihoz – írja a The Guardian.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma által közzétett videókon látszik, amint a „mobil információs komplexumoknak” nevezett furgonok az állami televízió hírműsoraiból és politikai beszélgetős műsoraibóljátszanakolyan részeket, amelyekben szakértők az inváziót méltatják.
Mariupolt porig rombolta az orosz ostrom, a városban továbbra sincs folyó víz és áram, a mobil propaganda furgonokat pedig olyan helyekre telepítették, ahol a lakosok ivóvízhez, humanitárius segélyhez és orosz dokumentumokhoz juthatnak.
„A „nincs mit tenni, hát etesd őket hazugságokkal” gyakorlata egyre nagyobb teret nyer” – írta Petro Andriuscsenko, Mariupol ukrán polgármesterének tanácsadója.
Az orosz ellenőrzés alatt álló herszoni közigazgatás nemrég bejelentette, hogy csütörtöktől rubelben utalják majd a fizetéseket, lecserélve ezzel az ukrán fizetőeszközt a dél-ukrajnai területek fokozatos annexiójának következő részeként.
Egy tucat francia gyártmányú Caesar rakéta érkezett Ukrajnába. A korábban Moszulban is használt fegyverek akár 40 kilométeres távolságból is pontosan képesek célozni és rendkívül hatékonyak – mondta Dominique Trinquand, az ENSZ francia katonai missziójának korábbi vezetője a Le Parisiennek. Emmanuel Macron francia elnök még áprilisban ígéretet tett rá, hogy országa továbbra is küld fegyvereket Ukrajnába, de hangsúlyozta, ennél jobban nem folyhatnak bele a háborúba.
Egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő csütörtökön egy tájékoztatón elismerte, hogy jelenleg az orosz hadsereg van fölényben a kelet-luhanszki régióban folyó harcokban – írja Reuters.
Olekszij Gromov tábornok azt is elmondta, hogy értesüléseik szerint Oroszország Iszkander rakétarendszereket telepít Fehéroroszország nyugati, breszti régiójába, ami Gromov szerint újabb nyugat-ukrajnai rakétacsapásokra ad lehetőségét.
A volt szovjet tagországok vezetőinek tartott beszédében Vlagyimir Putyin elnök elismerte, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók okoznak zavarokat az ellátási láncokban, de hozzátette, nem fogják tudni elvágni az országot a technológiától, számolt be róla a Reuters.
Putyin szerint a szankciók bizonyos értelemben megerősítik Oroszországot, és nem bánja, hogy egyes cégek távoznak az orosz piacról.
Az orosz elnök kijelentette: Oroszország továbbra is azon fog dolgozni, hogy a már nem elérhető külföldi importtermékeket megfelelően helyettesítse, még akkor is, ha ez nem jelent "csodaszert minden bajra".
"Vállalkozásaink képviselői természetesen szembesülnek problémákkal, különösen az ellátási láncok és a szállítás területén. Ugyanakkor mindenen lehet alakítani, mindent fel lehet új módon építeni" – mondta az orosz elnöka televízióban is közvetített beszédében.
Elismerte, hogy Oroszországnak szüksége van a külföldi technológiára: "Meg akarnak minket szorongatni, de ez a modern világban egyszerűen irreális, lehetetlen."
Az Egyesült Államokra utalva azt mondta, egyetlen "világcsendőrnek" sem fog sikerülni szankciókkal meggyengíteni olyan országokat, mint Oroszország, Kína és sok más, amelyek az általa önállónak nevezett politikát folytatják.