„Jobb, ha kétszer is meggondolja Amerika, hogy a mi külföldön lévő javainkat kezelje. Nekünk is van mit visszavennünk. Van egy olyan terület, amit úgy hívnak, Alaszka” – mondta Vologyin a Dumában mondott beszédében.

Vologyin arra is emlékeztette a tapsoló parlamenti képviselőket, hogy egy másik orosz politikus, Pjotr Tolsztoj a közelmúltban azt javasolta, rendezzenek népszavazást Alaszkában az Oroszországhoz való visszatérésről. Vologyin arról nem beszélt, hogy Alaszka már többször napirendre került, korábban a már jobblétre szenderült szélsőséges nacionalista pártvezér, Vlagyimir Zsirinovszkij akarta visszafoglalni az amerikaiaktól a zord klímájú, viszont stratégiai helyen fekvő és ásványi kincsekben gazdag területet.

Lehet, hogy sok orosz sajnálja Alaszka elvesztését, ám arra mindenképpen érdemes emlékezni, hogy az USA nem fegyverrel, hanem egy mindkét fél által jóváhagyott szerződéssel szerezte meg a területet. 1867-ben írták alá az a megállapodást, amely szerint az USA 7,2 millió dollárért – mai áron 140 millió dollárért – megvette Alaszkát. Akkor sokan nem tartották jó üzletnek a vételt, akik ellenezték az alkut, azok „Seward hűtőszekrényének” nevezték el Alaszkát, mert William Seward akkori amerikai külügyminiszter volt a legelkötelezettebb híve a földvásárlásnak.

Azóta kiderült, hogy kevesen csináltak ennél jobb üzletet. A másfél millió négyzetkilométer területű Alaszka földjében ugyanis hatalmas értéket képviselő ásványi kincs rejtőzött és rejtőzik, egyebek mellett arany, cink, gyémánt, ólom és ezüst, valamint kőolaj és földgáz található a föld mélyében.

A vásárlást követő években egyébként a terület gyakorlatilag kiürült, az oroszok nagy része távozott, s csak az 1896-ban kitört Klondike-i aranyláz idejétől kezdve kezdett ismét nőni a lakosság száma. Az sem kizárt, hogy az oroszok számára sem volt nagyon rossz az üzlet. Az eladás ugyanis azt követően került napirendre, hogy Oroszország egy évtizeddel korábban vereséget szenvedett a krími háborúban, és II. Sándor cár attól tartott – valószínűleg nem alaptalanul – hogy fő riválisa, Nagy-Britannia egy háborúban elfoglalná a nehezen védhető területet.