Kreml-közeli források arról tájékoztatták a Reuterst, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajnával kapcsolatos főmegbízottja, az ukrán születésű Dmitrij Kozak a háború első napjaiban el tudott fogadtatni egy olyan megegyezéstervezetet Kijevvel, ami távol tartotta volna Ukrajnát a NATO-tól. Kozak arról is tájékoztatta Putyint, hogy ez az egyezmény szükségtelenné teszi az ukrán területek orosz megszállását, ám Putyin elutasította a kezdeményezést.

Az orosz elnök az Ukrajna elleni támadást megelőzően többször is hangoztatta, hogy a nyugati katonai tömb egyre közelebb férkőzik Oroszország határaihoz azáltal, hogy egymás után fogadja be a kelet-közép-európai államokat a sorai közé és már Ukrajnára is szemet vetett. Putyin egészen nyíltan kijelentette, hogy az ukrán NATO-tagság fenyegetést jelent Oroszország létére, ami cselekvésre kényszeríti.

Ám annak ellenére, hogy korábban támogatta a tárgyalásos rendezés ötletét, Putyin Kozaknak egyértelműen jelezte, hogy az általa megkötött egyezség nem megy elég messzire és mostanra megváltoztak az orosz célkitűzések és nem csak távol akarják tartani az ukránokat a NATO-tól, de hatalmas területeket is készülnek kihasítani az országból.

A Reuters ezzel kapcsolatban kérdéseket küldött a Kremlnek, válaszként pedig Dmitrij Peszkov elmondta, hogy teljes mértékben alaptalanok a hírügynökség által megfogalmazott állítások, és Kozak sem reagált a megkeresésre.

Az ukrán elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak arról beszélt a hírügynöksének, hogy Oroszország a tárgyalásokkal leplezte el a háttérben készülő inváziót, ugyanakkor a tárgyalások jellegét és a megegyezéstervezet létét firtató kérdésekre a politikus nem válaszolt. „Ma már tudjuk, hogy az orosz fél egy pillanatig sem volt érdekelt a békés rendezésben” – mondta Podoljak.

A hírügynökségnek nyilatkozó Kreml-közeli források azonban állítják, hogy Kozak a február 24-i támadást követő napokban tető alá hozta a megállapodást az ukránokkal, ami valamennyi az oroszok által problémásnak ítélt pont tekintetében Moszkvának kedvezett, Putyin azonban ezt lesöpörte az asztalról, „egyszerűen menet közben meggondolta magát” – állította a megszólalók egyike.

A Reuters nem talált bizonyítékot arra, hogy Volodimir Zelenszkij, vagy bármelyik másik vezető ukrán kormánytisztviselő áldását adta volna egy ilyen megállapodásra.

A 63 éves Kozak azonban ideális lett volna egy ilyen közvetítői szerepre, egyfelől hű embere Vlagyimir Putyinnak a 90-es évek óta, ráadásul ő felelt 2020-tól kezdve az Ukrajnával, a donbaszi szakadár kamuállamokról folytatott tárgyalásokért. Kozak ráadásul a támadást megelőző napokban, amikor az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsa a két szakadár „népköztársaság” elismerését mérlegelte, azon kevesek közé tartozott, aki határozottan ellenezte az orosz–ukrán viszony eszkalálását.

A hírügynökség egy másik forrása, aki részt vett az orosz támadást követő tárgyalások szervezésében elmondta, hogy az egyeztetések akkor jutottak holtpontra, amikor az ukránok megértették, hogy Putyin elkötelezte magát a nagyszabású invázió folytatása mellett.

A háború hatodik hónapja tart és Kozak ugyan továbbra is felelős beosztást tölt be a Kremlben, az ukrán ügyeket viszont elvették tőle. „Amennyire én tudom, Kozaknak se híre, se hamva” – mondta a Reutersnek a kelet-ukrajnai szeparatista vezetéshez közel álló egyik forrás.

Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamot alább találja:

Már 8 ezer négyzetkilométert foglaltak vissza az ukránok, helyreállították a zaporizzsjai atomerőmű vezetékeit - a háború szerdai hírei

Már csaknem akkora területet szereztek vissza az ukránok az oroszoktól, mint Bács-Kiskun megye, a brit hírszerzés is beszámolt a lelőtt iráni gyártású drónról.