Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ENSZ alapokmányában rögzített elvek "szégyentelen megsértésével" vádolta meg Oroszországot szerdán az ENSZ-közgyűlésben Joe Biden amerikai elnök.
A közgyűlés 77. ülésszakának általános vitájában felszólalva az amerikai elnök kijelentette: "ez a háború egész egyszerűen lerombolja Ukrajnának a létezéshez való jogát". Egyben bírálta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja lerohanja a szomszédját.
Biden megerősítette, hogy Ukrajna mellett állnak az orosz agresszióval szemben. Az amerikai elnök beszédében támogatta a Biztonsági Tanács megreformálását, az állandó és nem állandó tagok számának növelését. Hozzátette: a testületnek tartózkodnia kellene a vétó használatától.
Az amerikai elnök szerint Moszkva "felelőtlenül" fenyegetőzik atomfegyverek bevetésével, és figyelmeztette Putyint: nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni.
Biden sürgette az országokat, hogy diplomáciai úton ismét kötelezzék el magukat a nukleáris fegyverek terjedését célzó rendszer megerősítése mellett.
Putyin részleges mozgósítást rendelt el, Blinken szerint az USA sosem fogja elismerni az ukrán területek orosz annektálását - a háború szerdai hírei
Vlagyimir Putyin kedden beharangozott nagy beszédére szerdán reggel került sor: részleges mozgósítást rendelt el. Az amerikai külügyminiszter szerint a megszállt területeken rendezett bármiféle „népszavazás" illegitimnek minősül.
