Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nem fogja elismerni Kazahsztán a kelet-ukrajnai régiók esetleges Oroszországhoz csatolását az ott rendezett népszavazások nyomán – jelentette be a külügyminisztériuma.
„A referendumok ügyében Kazahsztán tartja magát az államok területi egységének elvéhez” – jelentette ki Ajbek Szmadijarov külügyi szóvivő. Hozzátette: Asztana kész minden segítséget megadni ahhoz, hogy a szemben álló felek politikai úton rendezzék a vitás kérdéseket, és kiemelte, hogy a kazah kormány legfontosabb célja a globális és a régiós stabilitás megőrzése.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Kaszim-Zsomart Tokajev, a közép-ázsiai ország elnöke több ízben, köztük a közelmúltban az ENSZ fórumán is világosan kinyilvánította a nemzetközi jog alapelvei feltétlen betartásának fontosságát. Ez az ENSZ alapokmányán nyugszik, és tartalmazza a tagállamoknak a béke és az országok területi egysége megőrzéséért viselt felelősségét – mutatott rá.
Az orosz–ukrán háború hétfői híreit itt találja.
