Az Európai Bizottság már régóta követeli, hogy több területen vezessen be minősített többségi döntéshozatalt az EU-ban. Az Európa jövőjéről szóló konferencia keretein belül is az egyhangúságtól való elmozdulást támogatták az uniós polgárok - jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén.

A biztos "Az Európai Unió védelme a nemzeti vétókkal való visszaéléssel szemben" című vitában elmondta: a bizottság szerint a jelenlegi szerződési szabályokkal ez összeegyeztethető. Véleménye szerint az energiapolitika, az adópolitika, a közös kül- és biztonságpolitikai szankciók és az emberi jogok területén is előnyét élvezné az EU a minősített többségi szavazásnak.
   
Gentiloni emlékeztetett, hogy a 2007-ben létrejött Lisszaboni Szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, valamint az Európai Parlament hangsúlyosabb szerepe a döntéshozásban. Megjegyezte, hogy a szerződés emellett áthidaló záradékokat is bevezetett, ezzel lehetőséget adva az EU Tanácsának, hogy bizonyos területeken az egyhangúságról áttérjen a minősített többségi szavazásra.
   
Gentiloni kiemelte, hogy a bizottság támogatja a minősített többségi szavazás kibővítését, és a többi uniós intézménnyel együtt fog működni a kérdésben. "Az Európai Bizottság mindig azokat fogja támogatni, akik az Európai Uniót megreformálnák, hogy az jobban működjön" - szögezte le.
   
Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: elfogadhatatlan a vétókérdéssel kapcsolatosan felállított kettős mérce az Európai Unióban. A képviselő szerint az egyhangú döntéshozatal eltörlése a tagállamok szuverenitását szüntetné meg, a brüsszeli centralizáció kiteljesedését jelentené.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint biztonsági kockázatot jelent, ha bizonyos külpolitikai lépéseket vétóval meg lehet állítani. "Orbán Viktor a Kreml számára ajándék, mert Moszkva érdeke az, hogy az EU maradjon megosztott" - jelentette ki.

A vitát elnöklő Othmar Karas osztrák politikus, az Európai Néppárt képviselője Gál Kinga beszéde után felhívta a plénum figyelmét, hogy "az Európai Parlament álláspontja teljesen világos, és az Európai jövőjéről szóló konferencia eredménye is: a vétó az vétó, és mi demokratikusabb Európát szeretnénk". Karas hozzátette: a vétó blokkolást jelent, és ez nem demokratikus, mert feltartóztatja a jövőt. Az EU célja mindig is az volt, hogy az integrációt a demokratizálódás kísérje, és az egyhangú döntéshozatal nem illik a parlamenti demokráciába. Megjegyezte, hogy kritikája nemcsak Magyarországnak, hanem Hollandiának, és saját hazájának, Ausztriának is szól.

Gál Kinga Facebook-bejegyzésében úgy reagált, hogy véleménye szerint Othmar Karas megjegyzésével messze túllépte a jogkörét. "Elnök úr, Ön alapjában nem ismeri az Európai Unió működését. A tagállamokért van az unió, és nem fordítva. Ön a demokrácia mélyítéséről beszél, miközben pont elhallgattatni akarja a másképpen gondolkozó képviselőtársait. Mi a diktatúra, ha nem ez?" - tette hozzá a fideszes képviselő online bejegyzésében.