Tetszett a cikk?

A kínai és észak-koreai fenyegetés, illetve az Ukrajna elleni orosz inváziót látván, Japán gyökeresen átalakította védelmi doktrínáját: megkétszerezi katonai költségvetését, megerősíti a légvédelmét, és felkészül a biztonságát fenyegető államok elleni ellencsapásokra.

Japán folytatja az eltávolodást a második világháborúban elszenvedett vereség után vállalt pacifista politikától. A decemberben elfogadott új védelmi doktrín például eleve azzal a felütéssel rakták össze, hogy 2027-re a jelenleg egyről a GDP két százalékára emeli védelmi költségvetését. De ott van például a légvédelem, amely a tokiói vezetés szerint jelenleg képtelen lenne megvédeni az országot, ezért jelentős mennyiségű légvédelmi rakétát vásárolnak,  miközben megháromszorozzák a hadsereg azon egységeinek a számát, amelyek képesek megsemmisíteni az érkező ballisztikus rakétákat.

Szélesebb felhatalmazás

A doktrína fontos eleme az is, hogy Japánnak a jövőben már nemcsak az lesz a célja, hogy lelője az ellenséges repülőeszközöket, hanem hogy integrált légvédelmi rendszert építsen ki. Hogy ez mit jelent, az kiderül abból is, hogy Tokió több száz Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépet vesz az USA-tól.Ezek hatótávolsága 1250 kilométer, s így Japán el tudja érni azon helyek egy részét, ahonnan az ellenséges rakéták érkezhetnek. Tokió ugyancsak fejleszti a kíbertámadások elleni védelmet, erre a célra a következő években 22 milliárd dollárt fordít.

A kormány által jóváhagyott három dokumentum – a Nemzetbiztonsági Stratégia, a Nemzeti Védelmi program Irányvonalai, illetve a Középtávú Védelmi Program – fontos eleme továbbá az, hogy Japán olyan önálló védelmi képességek kialakítására törekszik, amelyek lehetővé teszik, hogy a szigetország az eddig fő védelmezőnek számító USA nélkül is képessé váljon az ellenséges erők visszaverésére. A kormány ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a válaszcsapási képesség fejlesztése azt jelenti: ha baj van, a lehető legkisebb erővel reagálnak az őket ért támadásokra, és csak katonai célpontokat, például rakétakilövő állásokat támadnak. Japánt ugyans az alkotmánya is visszafogottságra kötelezi: a második világháború után elfogadott alaptörvény szerint a japán nemzet örökre lemond azon jogáról, hogy erővel, vagy erővel való fenyegetéssel oldja meg a nemzetközi vitákat.

MTI / EPA / FRANCK ROBICHON

A közvélemény által is támogatott politikaváltás nem jelenti az USA-val való szakítást, sőt Japán célja az, hogy Tokió és Washington Állandó Közös Főparancsnokságot hozzon létre. Ennek az lenne a feladata, hogy koordinálja a tengeri- szárazföldi és légvédelem területén folytatott együttműködést. A szigetország a többi szövetségesről sem feledkezett meg, és szélesíteni kívánja az együttműködést Ausztráliával, Indiával, illetve az ASEAN többi tagországával.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint azzal, hogy Japán növeli védelmi kiadásait, megerősíti és korszerűsíti a két ország közötti szövetséget. Japánban van egyébként a legtöbb külföldi amerikai bázis: az USA itt 120 támaszpontot tart fenn, míg a második helyen álló Németországban 119-et.

A japánok szerint Kína lehetséges opcióként kezeli azt, hogy katonai erővel megtámadja a Peking által Kína részének tekintett Tajvan szigetét. A bizonytalanságot ráadásul fokozza az, hogy Kína folyamatosan mélyíti együttműködését az Ukrajna ellen agressziót indított Oroszországgal. „Nem lehet kizárni, hogy az ukrajnaihoz hasonló komoly incidens történik a csendes-óceáni térségben is” – hangsúlyozta Tokió.

Aggódó szomszédok

Míg Japán a hadsereg megerősítése és a védelmi stratégia átformálása ellenére azt hangsúlyozza, hogy nem áll szándékában semmiféle támadó hadművelet végrehajtása, az ország szomszédai aggodalommal reagáltak.

Dél-Korea – amely ugyancsak fenyegetőnek tartja Kína növekvő aktivitását, illetve az észak-koreai rezsim rakétakísérleteit – elsősorban azt kifogásolja, hogy Tokió az új stratégiai tervben magáénak követel olyan szigeteket, amelyek jelenleg Dél-Korea ellenőrzése alatt vannak. Ilyen például a Koreában Dokdo, Japánban pedig Takesima szigetnek nevezett terület, amelyet jelenleg csak egy kisszámú dél-koreai helyőrség védelmez. Szöul ragaszkodik ahhoz, hogy Japán törölje a területi igényekre vonatkozó passzusokat az új védelmi doktrínából. Dél-Korea emellett azt is hangsúlyozta, Japánnak átlátható módon, a szomszédokkal való konzultáció fenntartásával kell átalakítania védelmi politikáját.

AP / Andy Wong

Peking szerint Japán hamisan állítja azt, hogy Kína külpolitikája és katonai tevékenysége komolyan veszélyezteti a nemzetközi közösséget. A kínaiak azzal vádolják Tokiót, hogy állításaiknak semmiféle valós alapja sincs és miközben ellentétes a két ország között érvényben lévő szerződések szellemével, komoly fenyegetést jelent a regionális stabilitás számára.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!