Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Továbbra is rendkívül éles a helyzet az ukrajnai fronton, különösen a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, ahol Oroszország fokozza az offenzívát – jelentette ki péntek esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint heves csaták dúlnak a Donyecktől délnyugatra fekvő Vuhledar, valamint a megyeszékhelytől északkeletre fekvő Bahmut elfoglalásáért. Bahmut nagy része azonban elmondása szerint teljesen romba dőlt az orosz támadások miatt. Az ukrán elnök azt mondta, hogy „a megszállók nem csupán az állásainkat ostromolják, de tüzérséggel, légicsapásokkal, rakétákkal szándékosan és rendszeresen rombolják a közelükben lévő városokat és falvakat is”.
Ukrajna franciaországi nagykövete pénteken a BFM francia hírtelevízióban közölte, hogy több ország összesen 321 nehéz harckocsit ígért Ukrajnának. "A mai napig számos ország erősítette meg hivatalosan a megállapodást 321 harckocsi Ukrajnának küldéséről" - közölte Vadim Omelcsenko a BFM-nek adott interjúban."A szállítási határidő esetenként változik, minél előbb szükségünk van erre a segítségre" - tette hozzá a diplomata. Omelcsenko arra nem tért ki, hogy országonként hány harckocsit küldenek.
Németország vezetésével csütörtökön több nyugati-európai ország és az Egyesült Államok közölte, hogy harckocsikat szándékozik Ukrajnának küldeni.
Miért éppen most van szüksége tankokra Ukrajnának?
Egyre kellemetlenebb pozícióba lavírozza bele magát a német kormány az Ukrajnának szánt tankok ügyében, miközben éppen most kellett Olaf Scholz kancellárnak védelmi minisztert cserélnie, pedig még félidő sincs a kormányciklusban. Az utóbbi hónapokban a német társadalom tankszakértő lett, de az egész kérdés nem annyira a kaliberekről szól, mint inkább a történelmi korlátokról és a Scholz-kormány lavírozásáról.
