Tavaly júniusban az amerikai haditengerészet búvárai, BALTOPS 22 néven a Balti-tengeren tartott NATO-hadgyakorlat árnyékában távvezérelhető robbanóanyagokat telepítettek a tenger fenekén húzódó, Oroszországból Nyugat-Európába gázt szállító Északi Áramlat vezeték több részére, majd három hónappal később működésbe hozták a robbanószert és a négy vezetékből hármat működésképtelenné tettek – legalábbis ezt állítja Seymour Hersh, amerikai Pulitzer-díjas újságíró a blogján egy, „az akció tervezésére rálátó" névtelen forrásra hivatkozva.

A 85 éves oknyomozó újságíró szerint az akciót maga Joe Biden hagyta a jóvá, szerinte azért, mert attól tartott, hogy az Ukrajnát lerohanó orosz elnök fegyverként akarja használni a gázellátást politikai és területszerzési céljaira. Hersh a Fehér Ház szóvivőjét (ő nem írja, de a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivőjéről van szó) is megkereste, aki válaszában annyit írt neki:

„Ez egy hamis hír, totális kitaláció".

Nem járt jobban Tammy Kupperman Thorppal, a CIA közügyekkel foglalkozó hivatalának vezetőjével sem, akit szintén szóvivőnek nevez: „Ez az állítás teljes mértékben hazugság".

A cikk szerint Washingtonban 9 hónapon át tervezték az akciót. „Nem az volt a kérdés a washingtoni nemzetbiztonsági közösségen belül, hogy az akciót véghez vigyék-e, hanem az, hogy hogyan lehetséges úgy, hogy semmiféle jel ne utaljon a valódi felelősökre" – írja Hersh.

Az újságíró szerint a kivitelezéssel az amerikai haditengerészet egyik floridai kiképzőbázisát választották ki, mert ők nem tartoznak az Amerikai Különleges Műveleti Parancsnokság alá, így nem terheli őket fedett akcióikkal kapcsolatban előzetes bejelentési kötelezettség a Kongresszus vezetése felé.

Hersh szerint Biden elnök és külpolitikai stábja már korábban is többször kirohanást intézett az Északi Áramlattal szemben. Az Északi Áramlat – folytatja – teljesen kikerülhetővé teszi Ukrajnát az orosz gázszállítás tekintetében. A szigorú titoktartásra a cikk szerint azért volt szükség, mert az Egyesült Államok vezetése korábban ígéretet tett a közvetlen összetűzés kerülésére Oroszországgal.

Hersh állítja, hogy az Északi Áramlat már a létrejöttétől kezdve fenyegette az „oroszellenes nyugati dominanciát" Európában. Németország hamarosan függővé vált az olcsó orosz gáztól. „Amíg Európa az olcsó földgázvezetékektől függ, Washington attól tartott, hogy az olyan országok, mint Németország, nem szívesen látják majd el Ukrajnát az Oroszország legyőzéséhez szükséges pénzzel és fegyverekkel" – írja cikkében Seymour Hersh, aki szerint Biden ekkor bízta meg nemzetbiztonsági tanácsát, Jake Sullivant egy terv előkészítésével, és végül Sullivan volt az, aki előrukkolt az Északi Áramlat elleni támadás ötletével és ki is tartott mellette az elnök külügyi hírszerző tanácsadóinak megbeszélésén. Több verzió is felbukkant Hersh szerint, köztük repülőről ledobott, késleltetve működésbe hozható bombák, és tengeralattjárók bevetése is. A cikk szerint arról egyetértés uralkodott, hogy ha bármilyen értelmezhető nyom az Egyesült Államokhoz vezetne, az egyértelműen háborús cselekmény szintjére emelné az akciót.

Hersh szerint 1971-ben már zajlott egy hasonló akció, melynek keretében a CIA az orosz (szerk.: szovjet) haditengerészet két egysége közötti kommunikációs kábelre szereltek lehallgató készüléket az orosz Távol-Keleten húzódó Ohotszki-tenger mélyén.

Árulkodó jelként említi azt is, hogy Joe Biden elnök a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélései után, pár nappal az invázió megkezdése előtt üzent: „Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget vetünk neki". Az efféle kijelentéseket Hersh szerint az akció kidolgozói életveszélyesnek tartották, mivel a titoktartás volt az egyik legfontosabb szempont. Kifogásaikat azonban az elnök lesöpörte az asztalról.

A NATO-főtitkár Jens Stoltenberg az újságíró szerint a vietnami háború óta együttműködött az amerikai hírszerzéssel, bár ennek részleteire nem tér ki. Forrás szerint Stoltenberg „éppen a kesztyű, ami tökéletesen illik az amerikai kézre". Az akció kivitelezésében is a norvégok segítették az amerikaiakat, a cikk szerint a norvég haditengerészet találta meg a tökéletes helyszínt a robbantásra, néhány kilométerre a dán Bornholm-szigettől, egy viszonylag sekély, 80 méter mélységű tengerszakaszon, ahol alig másfél kilométerre fut egymástól a két vezeték. A búvárokat a tervek szerint egy norvég, Alta típusú aknaszedő hajó szállította volna a helyszín közelébe. A robbanóanyagokat itt egy a csővezetékeket védő betonvázra erősítik. Az energia- és időigényes műveletet segíti az is, hogy a kiszemelt helyszínen nincsenek erős dagályáramlatok.

A helyszín és a kivitelezés megtervezése után már csak az volt fontos szempont, hogy se a környéken élő civileknek, se az időnként errefelé felbukkanó orosz tengeralattjárókat figyelő dán és svéd radarrendszereknek ne tűnjön fel semmi a hajók mozgásából a tengeren. A megoldás az évente megtartott NATO-hadgyakorlat volt az amerikai hatodik flotta részvételével. Egy aknatelepítő és aknaszedő gyakorlat beépítésével a Bornholm-szigetnél megkapták a tökéletes fedősztorit és a búvárok így már nyugodtan dolgozhattak Hersh cikke szerint.

Biden elnök azonban az utolsó pillanatban változtatott a terven, melynek keretében még 48 órás időzítővel felszerelt robbanószerkezetek szerepeltek. Annak érdekében, hogy az Egyesült Államok még könnyebben cáfolhasson bármiféle kapcsolatot a robbantásokkal kapcsolatban, a CIA kidolgozott egy másik módszert, egy hanghullámokkal navigáló felderítő bóját mely immár lehetővé tette az időben távoleső aktiválást. Ezt a bóját dobta le a cikk szerint 2022. szeptember 26-án egy norvég P8-as típusú felderítőgép a környéken. Fontos volt az is, hogy olyan frekvencia hozza működésbe a robbanószerkezeteket, amihez fogható nem terjed a tengerben, nehogy az előzetes szándéktól eltérő időben történjen a robbanás. A jel először az Északi Áramlat 1, majd a 2 vezetéken elhelyezett szerkezetet hozta működésbe.

Hersh ezután kissé összefüggéstelenül példákat hoz olyan esetekre, amikor az amerikai elnökök jogtalan célokra használták fel a CIA-t, megfigyelési ügyekkel, puccsokkal kapcsolatban. Szerinte hasonló logika alapján dolgoztak az amerikai búvárok is Norvégiában, nem megkérdőjelezve a kiadott parancsot és annak következményeit.

Hersh szerint az amerikai média misztikumként, megoldhatatlan rejtélyként kezelte a robbanásokat, sőt még Oroszország felelőssége is felmerült Fehér Házi forrásokból szándékosan szivárogtatott információkból. Szerinte senki nem nézett utána a Biden és külpolitikai stábjának korábbi fenyegetései nyomán sejthető háttérnek, pedig sosem vált világossá, miért lett volna érdeke Oroszországnak megrongálnia a saját vezetékeit.

„Helyén vannak a fickó golyói az biztos. Megmondta, mit fog csinálni és meg is csinálta. Minden tökéletes volt a fedősztoritól a kivitelezésig. Az egyetlen hiba a döntés volt arról, hogy ez megtörténjen" – mondta Hersh forrása az újságírónak Biden elnökről.