Katonai létesítményekről gyűjtött adatokat a kínai kémballon

Katonai létesítmények felett repült át, azokról adatokat gyűjtött, melyeket valós időben továbbított is Pekingbe az egyik kémballon, melyet az USA először január 28-án fedezett fel a légterében, majd Joe Biden elnök utasítására február 4-én az Atlanti-óceán fölött kilőtt, áll egy friss jelentésben.

Az NBC-nek nyilatkozó két jelenlegi és egy korábbi amerikai állami tisztviselő szerint a "három iskolabusz méretű" ballon olykor nyolcas alakban repült át "legalább néhány" katonai létesítmény fölött, mielőtt februárban lelőtték. Az egyik nyilatkozó tisztviselő szerint Kína az információkat nem képekből, hanem többnyire elektronikus jelekből gyűjtötte, melyeket fegyverrendszerek működéséből, illetve a létesítmények személyzetének kommunikációjából fogott el.

Mi értelme van a kémléggömbnek a műholdak korában?

Meglepően jól irányíthatóak és sokáig egy helyben maradnak a felderítő ballonok. A kínaiak mellett nagy terveik vannak az amerikaiaknak is.

A ballon roncsait továbbra is elemzik, ez alapján a valós időben zajló jelküldés meleltt egyelőre annyit mondanak biztosra, hogy az eszközt önmegsemmisítő szerkezettel szerelték fel, azonban azt valamiért nem hozták működésbe.

Amikor fény derült a kémballonokra, Kína tagadta, hogy hírszerzési céllal küldte ki volna azokat, szerintük az eszközök meteorológiai adatokat gyűjtöttek, és csak véletlenül sordrótak amerikai katonai bázisok közelébe. Az USA hat kínai céget is feketelistára tett a ballonügy miatt.