Meglepően jól irányíthatóak és sokáig egy helyben maradnak a felderítő ballonok. A kínaiak mellett nagy terveik vannak az amerikaiaknak is.
Hogy a gyűjtött vagy a megüzent információ volt-e erősebb az USA fölött szombaton lelőtt kínai felderítő léggömb esetében, az egyelőre kérdés. Ha az utóbbiról, az üzenetről volt szó, akkor a szakértői vélemények egyik iránya az: a kínaiak meg akarták mutatni, hogy ők is tudják azt, amivel az amerikaiak próbálkoznak. És még rá is erősítettek: az azonosított repülő objektum párja időközben megjelent Latin-Amerika fölött.
A katonai – főképp felderítő, de másra is alkalmas – léggömbök épp reneszánszukat élik. Most derül ki, hogy a műholdak mellett mennyire jó szolgálatot tesz a több évszázados találmány is. Az előnyök közé tartozik, hogy sokkal olcsóbb a műholdakhoz vagy a kémrepülőgépekhez képest. Ez a békeidős költségvetésben is számít, élesben pedig nagy különbség, hogy repülőgépet veszít-e el valaki vagy léggömböt.
Tényező az is, hogy míg a műholdak csak átrepülnek a célpont fölött (például naponta egyszer), addig a léggömbök ma már huzamosabb ideig képesek egy helyben lebegni. Így kijátszható például az, hogy a megfigyeltek a műhold távollétére időzítsék az igazán titkos teendőiket.
A hatótávolság, az irányíthatóság napjainkra sokat fejlődött ahhoz képest, hogy az első kémléggömbök még a földhöz horgonyozva működtek. Ilyen volt az elsőként emlegetett példány, a L'Entreprenant (Vakmerő), amelyet 1794-ben, a fleurusi csatában vetettek be a francia csapatok.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
Felföldi József szerint a végjátékban a NER levetett minden álcát, és már simán csak lop.
