Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarország hétfőn egy meglepő húzással megakadályozta, hogy az Európai Unió folyósítsa Ukrajnának az Európai Békekeret (EPF) fegyverbeszerzésre szánt nyolcadik részletét, szúrta ki a 444 az olasz ANSA hírügynökség oldalán.
A blokkolt összeg a hírügynökség szerint 500 millió euró, jövő hétfőn lett volna esedékes a folyósítása. Az ANSA értesülése szerint a magyar kormány a blokkoláskor garanciákat követelt arra, hogy az EPF a jövőben is megtartja "globális horizontját", és nem kizárólag Ukrajna felfegyverzésére koncentrál.
Az Európai Békekeret 2021. márciusa óta működik, egy az uniós költségvetésen kívüli alap, célja a konfliktusok megelőzése. Az ukrajnai invázió megindulása óta az EU tagállamai ezen keresztül veszik a fegyvereket Kijevnek.
A hivatalosan békepárti kormányretorika ellenére Magyarország 20 millió euróval szállt be az EPF-be. Igaz, ki is kötötték, hogy ezt az összeget Ukrajna felfegyverzésére nem, csak más célokra, konkrétan a nyugat-balkán stabilitására és a migráció elleni küzdelem fordíthatja az EU. És Magyarország már januárban is blokkolt egy utalást, amivel saját korábbi vállalását szegte meg.
