Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Elsöprő többséggel elfogadta a londoni alsóház hétfőn azt a szakbizottsági jelentést, amely szerint Boris Johnson korábbi konzervatív párti brit miniszterelnök tudatosan félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott Downing Street-i összejövetelekről.
A hétfő éjszakába nyúló ötórás vita utáni szavazáson 354 képviselő támogatta voksával az elmarasztaló jelentést, és mindössze 7-en szavaztak ellene. A jelentést a kormányzó Konzervatív Párt képviselői közül is 118-an megszavazták, köztük Theresa May korábbi miniszterelnök, Boris Johnson közvetlen hivatali elődje. Meglehetősen magas, 200 feletti volt ugyanakkor a tartózkodók száma is. A szavazáson nem vett részt Rishi Sunak miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője sem.
A képviselői előjogok, köztük a mentelmi jog alkalmazását szabályozó alsóházi szakbizottság múlt csütörtökön közzétett 108 oldalas vizsgálati jelentése szerint Boris Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.
A parlament tudatos félrevezetése a törvényerejű brit politikai konvenciók alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások közé tartozik, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették.
Johnson tavaly júliusban lemondott a Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban az általános járványügyi tilalom ellenére ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A korábbi miniszterelnök tavaly még megtartotta alsóházi mandátumát, ám miután tíz napja megkapta az alsóházi szakbizottság akkor még nem nyilvános vizsgálati jelentését, azonnali hatállyal visszaadta képviselői megbízatását is, vagyis gyakorlatilag távozott a brit nagypolitikából.
A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a volt kormányfőt az egyik parti miatt - amelyet születésnapján tartottak - a rendőrség még hivatali ideje alatt megbírságolta.
Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak.
Az alsóházi szakbizottság a vizsgálati jelentésben közölte: Johnson parlamenti tagságának 90 napos felfüggesztését kezdeményezte volna, ha a korábbi kormányfő nem mondott volna le képviselői mandátumáról. A brit parlamenti szabályok szerint ilyen időtartamú felfüggesztés esetén időközi választás írható ki az érintett képviselő választókörzetében.
A bizottság a jelentésben javasolta, hogy a volt kormányfő ne kaphassa meg az egykori alsóházi tagoknak járó parlamenti belépőt. Mivel a képviselők jóváhagyták a jelentést, ezt a javaslatot is elfogadták, így Boris Johnson jelenleg nem tartózkodhat a parlamentben a korábbi képviselőket megillető jogosultságokkal.
