Az amerikai legfelsőbb bíróság csütörtökön megsemmisítette a Harvard Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) faji alapú felvételi programjait, és ezzel gyakorlatilag betiltotta a pozitív diszkriminációs politikát, amelyet régóta alkalmaznak a fekete, spanyolajkú és más alulreprezentált kisebbségi diákok számának növelésére az egyetemeken – írja a Reuters. A döntő jelentőségű határozatban, amely számos amerikai felsőoktatási intézményt arra kényszerít majd, hogy felülvizsgálja felvételi politikáját, a bírák úgy döntöttek, hogy a Harvardhoz és az UNC-hez hasonlóan a jelentkezők faji hovatartozását figyelembe vevő pozitív felvételi programok sértik az amerikai alkotmánynak a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó ígéretét.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, John Roberts, aki a csütörtöki döntés szerzője volt, így indokolta azt: „egy diákot az egyénként szerzett tapasztalatai alapján kell kezelni, nem pedig faji alapon. Sok egyetem túl sokáig éppen az ellenkezőjét tette. És ezzel azt a téves következtetést vonták le, hogy az egyén identitásának próbaköve nem a kihívások legyőzése, a megszerzett készségek vagy a megtanult leckék, hanem a bőrszíne. Alkotmányos történelmünk nem tűr meg ilyen magatartást.”

Roberts ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a felvételiző faji háttere abban az esetben mégis figyelembe vehető, ha komoly hátrányok érték miatta az életében, de ez nem lehet automatizmus.

A Legfelsőbb Bíróság 2016 óta jobbra tolódott, és most három olyan bíró van benne, akiket a 2024-ben újrainduló republikánus Donald Trump korábbi elnök nevezett ki. Trump csütörtökön úgy üdvözölte a döntést, hogy „nagy nap ez Amerika számára.”

Egész Amerikát átszabhatja Trump az új főbíró jelölésével

A liberális Ruth Bader Ginsburg halálával megürült legfelső bírósági hely betöltése példátlan politikai háborúhoz vezethet az Egyesült Államokban a republikánusok és a demokraták között. Az elnökválasztás hajrájában a két fél egymást vádolja piszkos manőverekkel, és csak egyvalamiben értenek egyet: a másik kezdte.

A csütörtöki döntés ugyanakkor nem érintette a katonai akadémiákat. Roberts kiemelte „a katonai akadémiák potenciálisan eltérő érdekeit”, és megjegyezte, hogy a peres eljárás nem foglalkozott „a faji alapú felvételi rendszerek helyességével ebben a kontextusban”.

A testület liberális bírái közül Sonia Sotomayor különvéleményben hangoztatta egyet nem értését, amihez Elena Kagan bíró is csatlakozott. „A bíróság a színvakság felszínes szabályát alkotmányos elvként bebetonozza egy végletesen szegregált társadalomba, ahol a faj mindig is számított és továbbra is számítani fog” – írta.

Fülke: "Az abortusz nem arról szól, hogy libsi nők meg akarják gyilkolni a gyerekeiket"

A Roe kontra Wade, avagy a szabad abortuszjogot lehetővé tevő amerikai ítélet felülírása után felvetődik a kérdés: visszafele megyünk-e az időben, amikor a konzervatív politikusok a szabadságjogok korlátozásába kezdenek? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában az abortuszvita mellett arról is beszélgettünk, miért ijesztő, hogy a Republikánus Párt és a Fidesz újabban egymástól merítenek.