Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn kezdeményezte a török parlamentnél a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló szavazás elindítását. A fejleményt a török elnöki hivatal tette közzé, de további részleteket nem közöltek.

A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson a közösségi médiában üdvözölte a fejleményt:

"Most már a parlament dolga, hogy rendezze a kérdést. Várjuk, hogy NATO-tagok lehessünk."

Svédország - Finnországgal együtt - röviddel az ukrajnai orosz invázió megindulása után kérte felvételét a NATO-ba. A csatlakozáshoz mind a 31 tagország egyhangú szavazata kell, mindkét nemzetnél Törökország és Magyarország volt az, amely hosszú hónapokig blokkolta a folyamatot. A finnek csatlakozását végül előbb a magyar, majd a török kormány is megszavazta márciusban, a svédeket azonban azóta is csak várattuk.

Erdogan azzal a váddal blokkolta a svéd csatlakozást, hogy az ország nem lép fel elég szigorúan a kurd fegyveresek és más, Törökország szemében fenyegetést jelentő csoportokkal szemben. Emellett felháborodtak a svédországi Korán-égetésen is (melyet egy olyan férfi talált ki, aki korábban egy orosz propagandaoldalnak is dolgozott). Erdogan ugyanakkor júliusban arról beszélt, hogy nem fogja megakadályozni a svédek csatlakozását a katonai szövetséghez.

A magyar kormány ugyanakkor folyamatosan kevéssé reális kifogásokkal halogatta a ratifikációt. Legutóbb egy 2019-es, iskolai tananyagként vetített svéd kisfilmre fogták a halasztást, mert abban a filmben arról volt szó, hogy Magyarországon 2010 óta folyamatosan romlik a demokrácia helyzete.

Kövér László a filmre reagálva szeptember elején azt mondta a csatlakozásról, hogy "nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni.” Kocsis Máté pedig nem sokal később azt, hogy "a svédek láthatóan úgy döntöttek, hogy nem akarnak a NATO tagjai lenni." Arról egyikük sem beszélt, hogy miért épp most verte ki a biztosítékot náluk egy négy éves kisfilm.

(via Reuters)