Egyre durvul a vihar a lengyel köztévé körül

Andrzej Duda köztársasági elnök szombaton megvétózta a költségvetéshez kapcsolódó törvényt, amely – feltételekkel – hárommilliárd zlotyt adna a közszolgálati tévé működtetésére.

A kezdeti hírrel szemben az államfő nem az összeget vagy annak visszatartását kifogásolja, hanem magát a közvetlen támogatást tartja súlyosan alkotmányellenesnek, mert az intézményt alapvetően az előfizetési díjakból kellene fenntartani.

Bírálói, akik szerint az ellenzékbe szorult eddigi kormánypárt utasítására lépett, ezt képmutatásnak tartják, hiszen az ilyen finanszírozást pár éve a Jog és Igazságosság (PiS) vezette Morawiecki-kormány kezdte el, és Duda elnök akkor szó nélkül aláírta. Mivel a megvétózott törvényben szerepel a január elsejei pedagógus-béremelés fedezete is, az elnök javaslatára sürgősen, még idén újra el kellene fogadni a jogszabályt a tévé pénze nélkül.

A probléma azonban nagyobb. Az új kormányprogram lényeges pontja volt a tisztességes közszolgálati média helyreállítása, mert

a Lengyel Rádió és a Lengyel Televízió évek óta durva, egyoldalú kormánypropagandát folytatott, az ellenzéket csak gyalázta, de nem hívta be a műsorokba.

Vezetőiket azonban csak a PiS-többségű Médiatanács válthatta volna le, e tanácshoz viszont megbízatása lejártáig, 2028-ig nem lehet hozzányúlni. Igaz, ezt árnyalja, hogy évekkel ezelőtt a még független Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek minősítette a Médiatanácsot létrehozó törvényt, de ezt az akkori kormány és parlamenti többsége figyelmen kívül hagyta.

Ezért vetődött fel, hogy mivel a két intézmény egyszemélyes állami részvénytársaságként működik, az új kulturális miniszter mint tulajdonos egyszerűen nevezzen ki új vezetőket. Ez történt. A miniszterről, Bartlomiej Sienkiewiczről (a Nobel-díjas író, Henryk Sienkiewicz dédunokájáról) egyébként azt kell tudni, hogy az 1980-as években a kommunistaellenes földalatti ellenzék többször megbüntetett tagja volt, és a rendszerváltozás után mint ilyen került az 1990-es években az újjászervezett hírszerzéshez.

A közmédia (rádió, TV, hírügynökség) vezetőcseréjének jogi megoldásáról a Tusk-kormány támogatói között is vita van. Többen – például a Helsinki Bizottság – azt mondják, hogy az eddigi törvénysértő helyzetet nem szabad másik törvénysértéssel rendezni, mert akkor morálisan az új kormány sem lesz jobb, mint az előző. Márpedig pusztán a társasági jog alapján, a Médiatanácsot kihagyva nem lett volna szabad személyi változásokat végrehajtani. Az intézkedések támogatói ezzel szemben azt mondják: másképp lehetetlen lett volna rendet teremteni. Az elvben közszolgálati média (főleg a TVP Info) az októberi választások után is folytatta a korábbi kormánypárt gátlástalan kiszolgálását és az új kormány elleni uszítást, amit nem lehetett tovább tűrni. Duda elnök vádjait pedig az alkotmánysértésről azért utasítják el, mert ő maga is sokszor felrúgta az alkotmányt, amikor ez volt pártjának az érdekét szolgálta.

A leváltott vezetők persze tiltakoznak, és nem fogadják el a történteket. Folyamatos tüntetések zajlanak a PiS vezetőinek, köztük Jaroslaw Kaczynski pártelnöknek a részvételével, és kínos jelenetekre, dulakodásokra is sor került. Meglehetősen ironikus, hogy a tiltakozók a sajtószabadságot és a médiapluralizmust vélik védeni, ahogyan fideszes védelmezőik is értelmezik a helyzetet, miközben ezeknek a felrúgását évek óta támogatták, ösztönözték. A tiltakozók továbbra is azt állítják, hogy a TVP Info egyoldalú, elfogult híradásai mutatták be az igazságot. Az egyetlen független országos kereskedelmi TV-t, az amerikai TVN-t pedig törvénnyel akarták betiltani.

Ezt csak Duda elnök amerikai nyomásra gyakorolt vétója akadályozta meg.

A végleges jogi és politikai megoldást egyelőre nem lehet látni, de csütörtök óta már nézhetik a lengyel az egyik szükségstúdióból sugárzott új híradót, amelyben – az eddigi gyakorlattól eltérően – az ellenzék is szót kap, és megszüntették a tudósítások riportok alatti, uszító szövegű hírcsíkokat.

(Címlapképünkön a PiS és a köztévé mellett tüntetők láthatók.)