Politikai aknák robbannak az új lengyel kormány lába alatt

Az elveszített hatalomról lemondani nehezen tudó előző kormánypárt mindent megtesz, hogy Donald Tusk kabinetjét megbénítsa.

Politikai aknák robbannak az új lengyel kormány lába alatt

Mateusz Morawieckitől, az előző és november 27-én a köztársasági elnök megbízása alapján új kormányt alakított miniszterelnöktől az október 15-én megválasztott új lengyel képviselőház december 11-én 190:266 arányban megtagadta a bizalmat, majd még aznap 248:201 arányú szavazással miniszterelnökké választotta Donald Tuskot, a Polgári Koalíció vezetőjét.

Tusk a négypárti koalíció megállapodása alapján december 12-én ismertette programját és kormánya névsorát, majd másnap letette az esküt, és hivatalba lépett. Csakhogy az előző kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a választás előtt számos politikai csapdát helyezett el az új kormány útjában, amelyek most kezdenek működni. Három példa következik.

Lengyelországban az ügyészség a kormánynak van alárendelve, ahogy a demokráciák többségében. Ám náluk az igazságügyi miniszter nem pusztán felügyeli a vádhatóságot: ő maga a legfőbb ügyész, aki minden egyes ügyész hivatali főnöke, és a közelmúltig bárkinek utasítást adhatott bármilyen ügyben a vádemelésre vagy annak mellőzésére. Mivel pedig ezt a tisztséget az elmúlt nyolc évben egy radikális jobboldali politikus, Zbigniew Ziobro, a külön frakció nélküli, képviselőit a PiS listájáról bejuttató, de mégis önálló kisebbik kormánypártként fellépett Szuverén Lengyelország vezére töltötte be, egyértelműen politikai eszközként használta az ügyészséget a politikai ellenfelek megfélemlítésére.

Néhány hónapja azonban egy törvénymódosítással váratlanul lemondott jogai nagy részéről, és átruházta azokat arra a legfőbbügyész-helyettesre, aki az ügyészség napi operatív irányítását végzi. Ugyanakkor azt is beleírták a törvénybe, hogy ezt az országos ügyésznek nevezett tisztségviselőt csak a köztársasági elnök beleegyezésével lehet felmenteni a tisztségéből. Az új igazságügyi miniszter, a pártpolitikától távol álló liberális jogász, Adam Bodnar volt ombudsman tehát ott áll, hogy papíron ő a legfőbb ügyész, de ki van szolgáltatva Ziobro leválthatatlan bizalmasának, aki szabotálhatja az intézkedéseit. Az új kormány pártatlan, tisztességes és szakszerű ügyészséget ígér, de ezt így nehéz lesz elérni. Bodnar visszaállítaná a 2010 és 2016 között létezett, kormánytól független ügyészséget, amelyet a PiS szüntetett meg, és ezzel felszámolná az egész mostani szervezetet, csak azt nem tudni, hogy ezt az államfő nem vétózná-e meg.

A kormányprogram lényeges pontja a tisztességes közszolgálati média helyreállítása, mert a Lengyel Rádió és a Lengyel Televízió évek óta durva, egyoldalú kormánypropagandát folytatott, az ellenzéket csak gyalázta, de nem hívta be a műsorokba. Vezetőiket azonban csak a PiS-többségű – bár vitatott alkotmányosságú – Médiatanács válthatná le, e tanácshoz viszont megbízatása lejártáig, 2028-ig nem lehet hozzányúlni. Ezért felvetődött, hogy mivel a két intézmény egyszemélyes állami részvénytársaságként működik, az új kulturális miniszter mint tulajdonos indítsa el a felszámolásukat, mert felszámolóbiztost a Médiatanácsot megkerülve rendelhet ki. Így át lehetne alakítani a szervezetet.

Csakhogy a kormányalakítás előtti napon néhány PiS-képviselő rájött, hogy a közmédia részvénytársasági formája, amellyel eddig senkinek nem volt baja, alkotmányellenes lehet. A PiS embereiből álló Alkotmánybírósághoz fordultak, amely máskor évekig ül a beadványokon, de most olyan tett, amit még soha: két napon belül azonnali hatállyal megtiltott a miniszternek minden szervezeti és személyi változtatást, amíg el nem bírálja a panaszt. A tévéhíradó közben naponta uszít az új kormány ellen, amely a szerkesztők, műsorvezetők szerint el akarja fojtani az állítólag általuk képviselt sajtószabadságot, és saját műsoraikban mozgósítják a nézőket állásuk védelmére. Az új kormány napokon belül megjelenő normális, pártatlan hírműsorokat ígért, de most senki nem tudja, mit lehet tenni.

A harmadik téma még nem aktuális, de jövőre az lesz. Andrzej Duda köztársasági elnök együttműködést ígért az új kormánynak, azzal együtt, hogy mint mondta, eltérő politikai táborokhoz tartoznak. A választások előtt azonban a hozzá közelebb álló akkori parlamenti többséggel megerősíttette saját pozícióját. Bár Lengyelország nem elnöki köztársaság, a külpolitikáért a kormány felelős, és a még független Alkotmánybíróság egyik régi határozata szerint nemzetközi fórumokon az államfő köteles a kormány álláspontját képviselni, Duda jogot formál arra, hogy ha akar, a miniszterelnök mellett ő is részt vehessen például az Európai Tanács ülésén. Továbbá csak az ő hozzájárulásával lehet kinevezni az Európai Unió lengyel tisztségviselőit. Amikor tehát a jövő évi EP-választás után megalakul az új Európai Bizottság, a Tusk-kormány nem küldheti oda lengyel biztosként azt, akit akar, csak azt, akit Duda elnök is elfogad