Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A NATO öt új stratégiai légvédelmi rendszerrel látja el Ukrajnát – jelentette be Joe Biden amerikai elnök a washingtoni NATO-csúcson.
„Ukrajna a következő egy év során több száz további elfogórakétát kap, amelyek segítenek megvédeni az ukrán városokat és az ukrán csapatokat az orosz rakétákkal szemben” – mondta Biden a Guardian szerint.
A bejelentés mindössze egy nappal azután történt, hogy Oroszország hétfőn rakétatámadást indított Ukrajna több városa és a főváros, Kijev ellen, ahol a legnagyobb gyermekkórházat is találat érte. A csapásokban több mint húszan meghaltak. Az amerikai elnök „Oroszország brutalitásának szörnyű emlékeztetőjének” nevezte a hétfői támadást.
„A háború előtt Putyin azt hitte, hogy a NATO meg fog törni. Ma a NATO erősebb, mint valaha is volt a története során. Amikor ez az értelmetlen háború elkezdődött, Ukrajna szabad ország volt. Ma is szabad ország, és a háború úgy fog véget érni, hogy Ukrajna szabad és független ország marad” – fogalmazott washingtoni beszédében Joe Biden, hozzátéve, hogy Oroszország nem fog győzni.
A NATO-csúcson Orbán Viktor is részt vesz. A magyar miniszterelnök magyar idő szerint kedd este érkezett meg Washingtonba, ahol elsőként Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt.
(Nyitókép: AFP / Anadolu / Celal Gunes)
