Olaszország a német Rheinmetalltól szerez be új gyalogsági harcjárműveket és harckocsikat, közös vegyesvállalat fogja gyártani a Lynx- és Panther-alapú haditechnikai eszközöket – olvasható a szerződés aláírásáról szóló, a napokban kiadott közleményben, miután már nyáron egyetértési nyilatkozatot írtak alá az érintett cégek.

A legnagyobb német és a világon kategóriájában huszadik Rheinmetall vegyesvállalatot alapít a Leonardo globálisan tizenegyedik, vezető olasz hadiipari céggel. Az olasz haderő által megrendelt eszközök túlnyomó részét az újonnan létrejövő Leonardo Rheinmetall Military Vehicles (LRMV) nevű vegyesvállalaton keresztül fogják gyártani, amelyben 50-50 százalék az anyacégek részesedése.

A LRMV székhelye Rómában lesz, operatív központja pedig a Földközi-tenger partján fekvő La Speziában, amely a szárazföldi járműgyártás olaszországi központja. A Leonardo 50 százalékos munkarészt vállal, a Rheinmetall 40 százalékot, a fennmaradó tízet pedig a Rheinmetall olaszországi létesítményei adják.

Olaszország régóta tervezi modernizálni a szárazföldi eszközparkját, majd több alternatíva közül mind a két típusban a Rheinmetallra esett a választás. Az megállapodás keretében 1050 új gyalogsági harcjárművet gyártanak az olasz hadsereg számára, amelyek a német hadiipari óriás Lynx típusán alapszanak és az elöregedő olasz Dardo járműveket váltják fel. A 15 milliárd eurós beszerzés 16 különböző variációra szól, az első leszállítás két éven belül esedékes és 2040-re fut ki. Ezután – a magyar modellhez hasonlóan – az olaszországi gyártókapacitás exportra is termelhet.

Harckocsiból a Rheinmetall fejlesztés alatt álló Panther KF51 lesz az alapja az olasz eszközöknek, amelyek a szintén öregedő Ariete típusú páncélosokat fogja váltani. A 132 darabos megrendelést egy 8 milliárd eurós program keretében 2035-ig szállítják le, az első harckocsit pedig két és fél-három év múlva vehetik át az olaszok.

A közleményből kiderül, hogy a Leonardo lesz felelős az eszközök fegyver- és elektronikai rendszereiért, míg – kizárásos alapon – a Rheinmetall elsősorban megáért a platformért. Az olaszok tehát a saját igényeik szerint szerelik fel a már létező alapot.

Armin Papperger a Rheinmetall vezérigazgatója azt mondta, hogy az olasz igények kielégítése után is jelentős piaci lehetőség marad a partnerországokban, mivel a világon hozzávetőleg ötezer rendszerben lévő harckocsi több mint 35 éves. A koprodukcióban készülő eszközök a világ legfejlettebbjei lesznek – jósolta Roberto Cingolani, a Leonardo vezérigazgatója.

A magyar modellhez hasonló megállapodás európai szinten is precedensértékű lehet: a kontinens országai jelentős haderőfejlesztés és -bővítés előtt állnak, miután az orosz–ukrán háború tanulságai rámutattak az elhanyagolás szülte hiányosságokra, ám a blokk védelmi ipara nem tudja kellő mértékben bővíteni a gyártási kapacitását, miközben az EU – versenytársakhoz képest apró – „belföldi” hadiipari cégei versenyhátrányban vannak a gigantikus amerikai és ázsiai vállalatokkkal szemben. Annak ellenére, hogy technológiailag világelső az európai termékek minősége, méretgazdaságossági okok miatt lassabb és drágább a gyártás, Lengyelország és több más európai állam úgy orvosol, hogy főképp amerikai és koreai, a blokkon kívüli forrásból vesz haditechnikai eszközöket. Ezek a beszerzések nem párosulnak kihelyezett gyártókapacitással, ellenben gyorsabban beérnek. A versenyképességi problémákra a védelmi ipar kapcsán is rámutatott a közelmúltban kiadott Draghi-jelentés.

A mostani megállapodás erre jelenthet gyógyírt, másfelől zárójelbe teszi az érlelődő „európai tank” koncepciójának relevanciáját. Az EMBT névre hallgató összeurópainak szánt harckocsiprojekt alapvetően német–francia együttműködés. Előbbi részéről a Magyar Honvédség által is rendszeresített Leopard 2 típust igy gyártó Krauss-Maffei Wegmann (KNDS) cég (és közvetve a Rheinmetall) képviseli, míg utóbbi országot a francia Nexter. Az európai szinten Leopard utódjának szánt koprodukciós megoldás termékei iránt több érdeklődő ország is volt, köztük Olaszország, ám a jelek szerint Róma más úton, és a franciák kihagyásával indult el.

Ennek ellenére Papperger azt mondta, hogy a Leonardóval kötött megállapodás nem befolyásolja az új európai harckocsi KNDS-szel való megépítése iránti elkötelezettségét, amely szerinte csupán 2040-re készül el. „Jelenleg háború van, és a következő tíz évben szükség van gyalogsági harcjárművekre és harckocsikra” – mondta, majd leszögezte, hogy ettől nem kell temetni az európai harckocsiprogramot.

A történések magyar szempontból is fontosak. Egyfelől a a Lynx gyalogsági harcjárműveket a világon elsőként, és máig egyedüliként rendszeresítette a honvédség, ami – papíron akármilyen ígéretesnek tűnik – nemhogy harci tapasztalattal nem bír, hanem még más ország sem szerezte be. Ezen változtat a mostani olasz üzlet, amelyet ráadásul a magyar modellt követve, kihelyezett gyártókapacitással ütnek nyélbe. Persze azzal a különbséggel, hogy a Rheinmetall magyar leányvállalatában 51 százalékkal az anyacégnek van többsége. (Nem mellesleg az amerikai haderő gyalogsági harcjárművekre kiírt közbeszerzésén is versenyben van a Lynx.) Másfelől a KF51 Panther harckocsi fejlesztésében Magyarország is érdekelt, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. még Palkovics László vezetése alatt tavaly írt alá megállapodást a közös fejlesztéséről, majd gyártásról, amelybe a magyar kormány mintegy 120 milliárd forinttal szállhat be.

Kép: Lynx gyalogsági harcjármű zalaegerszegen