Nem csak Amerika, Kína is előzi az európai hadiipart, ami csak az országok összefogásával fejlődhetne

Európa közvetlen szomszédságában több mint 31 hónapja folyik az ukránok és az oroszok egymást felőrlő háborúja, ám hiába lenne szükség több fegyverre részben Ukrajna támogatására, részben a saját arzenál helyrepofozására, óriásiak az elmaradások az európai gyártásban. Az unió által Ukrajnának 2024 elejére megígért 1,1 millió tüzérségi gránátnak eddig még a kétharmadát sem sikerült leszállítani, de a többi haditechnikai eszközből sincs elegendő az ukrán haderő számára. Ha pedig az unió nem erősíti meg az együttműködést az ágazatban, még súlyosabb lesz a helyzet – állapította meg Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke az Európai Bizottság számára készített és a napokban közzétett versenyképességi csomagjának a védelmi iparral foglalkozó részében.

A versenyhátrányt jól jelzi, hogy az elmúlt két évben az európai blokk 75 milliárd euró összértékű beszerzéseinek 78 százalékát unión kívüli beszállítók kapták, a megrendelések 63 százaléka amerikai cégeknél kötött ki. Ez éppúgy nem ad lendületet az európai gyártókapacitás berúgásának, ahogy a kutatás-fejlesztést sem ösztönzi. Az EU ráadásul úgy lett Washington fegyverkereskedelmének első számú felvevőpiaca, hogy maga az öreg kontinens is számottevő hadiiparral rendelkezik. A német, francia, olasz vagy svéd vállalatok minőség és képességek szempontjából is a világ élvonalába tartozó haditechnikai eszközöket gyártanak. A gond az, hogy Európa az elmúlt évtizedekben, amikor a tagállamok nem költöttek a védelmükre, átállt az exportra.