Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, és kiiktatta légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A támadások folytatódnak, és az iráni válaszcsapások sem maradtak el - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
Csütörtökön reggel Izrael és Irán kölcsönösen támadásokat intézett a másik országban található célpontok ellen, és a csapásokban a Beér-Seva városában található egyik kórház is súlyos károkat szenvedett. Az IRNA iráni állami hírügynökség tájékoztatása szerint a hírszerzéshez és a hadsereghez köthető létesítmények ellen intéztek támadást Izrael déli részén, “a szóban forgó kórház a robbanás okozta lökéshullámban sérült meg”, a célpont valójában az izraeli hadsereg távközlési alakulata volt a közelben.
Arról, hogy a helyszínen hányan sérültek meg, eltérő információkkal találkozni, a BBC-nek egy katona azt nyilatkozta, szerencsére senkinek eset baja, míg a CNN a mentőalakulatokra hivatkozva azt írja, hogy 60 éves nő megsérült a támadásban, az helyi rendőrség parancsnoka az Associated Pressnek pedig azt mondta, több könnyebb sérült van.
Hozzátette, még mindig zajlik a kárfelmérés és kutatás, és ezzel párhuzamosan kórház biztonságosabb részeire szállítják a betegeket. A kórház, aminek egy hatemeletes épületében keletkezett tűz több mint 1000 ágyas, és Izrael déli részén élő mintegy 1 millió lakosnak nyújt ellátást.
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök a több várost érintő reggeli támadásokra reagálva kijelentette, Teherán meg fog fizetni a történtekért. Israel Katz, Izrael védelmi minisztere hasonlóan fogalmazott, amikor felkereste Holon városát, ami szintén csapás ért, szerinte ugyanis egy olyan embernek, mint amilyen Irán vezetője, Ali Hámenei ajatollah, „nem szabad tovább léteznie”.
Jichák Hercog államelnök pedig a következőket nyilatkozta: „Egy csecsemő az intenzív osztályon. Egy anya az ágya mellett. Egy orvos, aki az ágyak között siet. Egy idősek otthonának lakója. Ok voltak a ma reggel végrehajtott iráni rakétatámadások néhány célpontja. Ezek a pillanatok emlékeztetnek minket arra, hogy mi forog valójában kockán, és milyen értékeket védünk.”
Összességében a reggeli támadásoknak több mint nyolcvan sérültje van, többen súlyos állapotban vannak.
Mindeközben Izrael a többi között támadást intézett az északnyugat-iráni Arak városánál lévő atomerőmű ellen; az iráni állam televízió az iszlám köztársaság atomenergetikai ügynökségére hivatkozva azt közölte, a létesítményt még a művelet előtt sikerült evakuálni, és nincs szivárgásveszély. Izrael korábban figyelmeztette Arak város és a közeli Kondab falu lakóit, hogy hagyják el otthonaikat, mivel izraeli légicsapás várható a térségben található iráni katonai létesítmények ellen.
Iráni külügyi szóvivő, Eszmáil Bagai a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának, Rafel Grossinak címzett üzenetében ezzel párhuzamosan arról írt, hogy jelentésük „végső ürügyként szolgált” az Irán elleni izraeli támadáshoz. „A félrevezető narratívák súlyos következményekkel járnak, Grossi úr, és felelősségvállalást követelnek” – jelentette ki a szóvivő, aki szerint a főigazgató hiába nyilatkozta nemrég, hogy nem szerzettek semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Irán szisztematikusan törekedett atomfegyver előállítására, az előbb említett jelentésben ezt jól elfedték.
Mint arról mi is írtunk, sajtóértesülések szerint Donald Trump már elfogadta az Irán elleni támadás tervét, de egyelőre nem adta ki a végső parancsot. Irán külügyminiszter-helyettese figyelmeztette is az Egyesült Államokat, hogy amennyiben aktívan be akarnak avatkozni Izrael oldalán, nem lesz más lehetőségük, mint hogy megvédjék magukat, és állítása szerint a katonai döntéshozóinak minden szükséges lehetőség a rendelkezésére áll.
Mindeközben Vlagyimir Putyin csütörtökre virradó éjjel, Szentpéterváron azon a találkozón, amelyet nemzetközi hírügynökségek képviselőivel tartott a Nemzetközi Gazdasági Fórum kezdete alkalmából, kifejtette, meg kell találni a megállapodás lehetőségét a Közel-Keleten, és biztosítani mind Irán, mind Izrael érdekeit.
Putyin szerint vannak lehetőségek arra, hogy mind Irán érdekeit biztosítsák a békés atomenergia területén, mind pedig eloszlassák Izrael aggodalmait, de – mint fogalmazott – Oroszország senkit sem akar a békés megoldásra rákényszeríteni a konfliktusban, a döntés természetesen az érintett országok politikai vezetésének kezében vannak.
Az MTI szerint vonatkozó kérdésre reagálva Putyin kétszer is hangsúlyozta, hogy még beszélni sem hajlandó Irán vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah Izrael általi meggyilkolásának lehetőségéről. Közölte, hogy Irán nem kért Oroszországtól katonai segítséget, a két ország közötti stratégiai partnerségi szerződés védelmi együttműködésre nem terjed ki. Megemlítette azt is, hogy Teherán korábban nem mutatott érdeklődést a Moszkva által korábban felajánlott légvédelmi együttműködés iránt.
Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi csütörtökön pedig megerősítette, hogy pénteken Genfben találkozik a brit, francia és német kollégáival, valamint Josep Borrell-lel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével – írja a Guardian.
