A német Handelsblattban megjelent interjúban a világhírű amerikai politológus lélegzetellállítónak nevezi a tempót, amellyel Donald Trump amerikai elnök lerohanja a demokratikus intézményeket, illetve magáncélra használja fel azokat és így hatalmas károkat okoz a demokráciának. A Stanford Egyetem tanára a külpolitikában azt látja, hogy Washington számára ezen a területen is az üzleti érdekek az irányadóak, ennek a következményeit még nem is tudtuk teljesen felbecsülni.
Az elnöknek egyetlen módszere van a kétségtelenül meglévő problémák megoldására: semmibe veszi a jogot, rendeletekkel kormányoz. A világban pedig sok autokrata felbátorodott, mert azt tapasztalja, hogy az USA már nem bírálja, illetve fékezi meg a tekintélyuralmi fejleményeket. Ám a legnagyobb gondot a Fehér Ház Ukrajna-politikája jelenti.
Vagyis hogy elárulja az ukránokat. Átveszi az orosz álláspontot és ezzel világszerte meggyengíti a demokráciákat, ugyanakkor lökést az autoriter rezsimeknek. A fegyverszüneti tárgyalások vége alighanem az lesz, hogy az amerikai csapat kiárusítja Kijev biztonsági érdekeit.
Ez sokkal rosszabb, mint amit Chamberlain csinált, mert ő nagy veszélyt látott a hitleri Németországban. Trump viszont úgy alkalmazza a megbékítést, hogy közben csodálja Putyint. Ez pedig erkölcsileg sokkal rombolóbb.
Európa igyekszik, és azt adja, amire képes. A gond az, hogy az uniós külpolitikát szinte megbénítja az egyhangú döntéshozatal szabálya: Magyarország és Szlovákia például rendszeresen blokkolja a támogatást.
A jelenlegi amerikai kormányzat olyan világra törekszik, amely nagyon megfelel Moszkvának és Pekingnek: visszaállítaná a nagyhatalmak érdekövezetét, ám ez roppant veszélyes a demokratikus társadalmak szemszögéből. Visszacsúszunk a 19. századi világrendbe. Az Egyesült Államok új vezetést akar Venezuelában, de nem készült fel rá, ezért pont olyan káosz lehet a vége, mint Irakban és Afganisztánban.
Nagyon úgy néz ki, hogy Kína és Oroszország lesz a trumpizmus nagy nyertese. Az erősebb joga érvényesül. De minden azon múlik, van-e elég ellenállóerő a nyugati társadalmakban. Ehhez a feladathoz Európa egyedül nem lesz elegendő, sürgősen koalíciót kell létesíteni a liberális világrend védelmében.
De a hogyantovább alapvetően attól függ, mi történik Amerikában és ott nem rosszak a kilátások. A sajtó nyomás alatt áll, ám még szabad. Egyes szövetségi bíróságok továbbra is függetlenül működnek. Az elnök most először ellenállásba ütközött saját pártjában. A republikánusok kezdik elveszíteni a türelmüket és a félelem is csitul vele szemben, mivel hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban.
Népszerűségének csökkenéséhez hozzájárul a gazdasági valóság. A dolgok afelé tendálnak, hogy ennél korruptabb kormányzat még nem volt Amerikában. Ez nem csupán Trumpra vonatkozik, hanem sok családtagjára, illetve a környezetében lévő figurákra, akik szintén megszegik a törvényeket.
Az USA a szabadság világítótornya volt és ismét azzá kell válnia – összegzi véleményét Fukuyama a német üzleti körök lapjában.
