Ciprian Ciucu egyetemi tanárként kezdte a karrierjét (projektmenedzsmentet tanított a Bukaresti Egyetemen), tanácsadóként részt vett a fővárosi önkormányzat életében, aztán vezette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséget, a Köztisztviselők Ügynökségét, míg végül a Covid-járvány évében a 6. kerület polgármester nem lett. Ekkor lényegében válságmenedzserként dolgozott, lépésről lépésre észszerűsítette ugyanis a kerület adminisztratív, illetve pénzügyi hátterét, majd egyre nagyobb beruházásokba kezdett: parkosított, régi épületeket újított fel, iskolákat, közösségi tereket hozott létre vagy modernizált.
Emiatt pedig hamar az egyik legjobban szervezett bukaresti körzetként tartották számon az ő kerületét.
Második ciklusában (ekkor már a szavazatok 70 százalékával nyert) már nagyobb beruházásokba is belekezdett, merészebben vágott bele a parkosításba (Bukarestben nagyon sok elhanyagolt park „újrazöldítése” jelent kihívást, illetve folyamatos éles viták vannak az új parkok létrehozása körül). Közvetlen emberként, és hatékony, pragmatikus önkormányzati politikusként ismerik, nem okozott meglepetést, amikor a „Rendbe tesszük!” szlogennel vágott neki az főpolgármester-választásnak.
Még több parkot, új, zöld körgyűrűt, kiterjedt kerékpárút-hálózatot ígért a fővárosiaknak, és ami a legfontosabb: a vészesen elöregedő, rosszul szigetelt és a földrengéskockázat miatt veszélyessé vált tömbházak rehabilitálását is a programjába illesztette. Ezzel az ajánlattal kicsit „majdnem mindenki jelöltjévé vált” abban a városban, ahol a lakhatási krízis, a magas albérleti árak (alsó hangon, a 400-500 eurónál kezdődnek az albérletárak a külső kerületekben), illetve a romló állagú tömbházak nehezítik az itt élők életét.
Az új, élhető, és „okos” város ígérete azonban nem volt elég ahhoz, hogy Ciprian Ciucu megnyerje a választást.
Nagyon kellett ehhez a szélsőjobboldal jelöltjétől, Anca Alexandrescutól való páni félelem, amelynek volt alapja: a közvélemény-kutatások az utolsó hetekben Alexandrescut rendre a második helyen mérték, hajszálnyival lemaradva a szociáldemokraták (PSD) jelöltjétől Daniel Balutatól.
A december 7. voksoláson végül majdnem 22 százalékot szerzett a George Simion által támogatott jelölt, amivel ugyan a második helyre került, de elmaradt az áttörés: a szélsőjobboldal most sem tudott országosan jelentős pozíciót szerezni magának. Alexandrescu a kampányát a „szuverenista” üzenetekre, imázsra építette és abban bízott, hogy a szuverenista-patrióta pártok európai sikere őt is a főpolgármesteri székig repíti. A szavazati arány azonban arra enged következtetni, hogy a bukarestieket sokkal jobban érdeklik a házfelújítási, illetve -szigetelési kérdések, a túlterhelt bukaresti közlekedési hálózat átszervezése, mint a patrióta nemzetvédelem. Ezzel is magyarázható, hogy a George Simionék által eurómilliókkal támogatott Alexandrescura végül kevesebb, mint 130 ezer bukaresti szavazott – az 1,8 millióból.
Hogy a hétvégi választás tényleg „liberális feltámadás” lesz-e, az sok szempontból attól is függ, hogyan alakul Bukarest és a kormány viszonya. A kormányzó jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje meglehetősen rosszul szerepelt, a szavazatok 13,60 százalékával a negyedik helyen végzett. Ez olyannyira alulmúlta a várakozásokat, hogy végül csak a választás másnapján, december 8-án tartott sajtótájékoztatót a USR elnöke, a német származású temesvári polgármester, Dominic Fritz. A politikus úgy fogalmazott, fontos megérteni, mit üzennek a választók. Fritz hangsúlyozta: egyértelmű a kormánnyal szembeni elégedetlenség, a protest szavazókat azonban nem viszi el automatikusan a szélsőjobb, sőt: azt választották az emberek, akinek a legnagyobb esélye volt George Simion jelöltjét legyőzni. Ezért szavazott át nagyon sok USR szimpatizáns saját jelöltjük helyett az ismertebb és népszerűbb liberális jelöltre.
A két nagy vesztes
A bukaresti önkormányzati választásnak két nagy vesztese van. Az első helyre várt szociáldemokrata (PSD) jelölt Daniel Baluta csak a harmadik helyen végzett a szavazatok 20 százalékával.
Bár ő is kerületi polgármesterként vált ismertté, de a 4. kerület első embereként ellentmondásos, korrupciógyanús ügyek sorát halmozta fel, és átláthatatlan, kellően át nem gondolt, ámbár látványos beruházások kötődnek a nevéhez. Így végül nem szavaztak rá azok a bukarestiek, akik tartanak a korrupció megerősödésétől, és azok sem, akik elég esélyes jelöltet kerestek a szélsőjobbos Alexandrescu legyőzéséhez.
A másik nagy vesztes a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) induló, ma a baloldali SENS pártban politizáló Ana Ciceala. Ő volt az, aki érdemi szociális lakhatási programra, a lakhatási válság hosszú távú megoldására kínált javaslatot.
S bár Bukarest súlyos lakhatási krízissel küzd, Ciceala kezdeményezései csak a szavazatok alig 6 százalékára voltak elegendőek. Egyrészt azért, mert tőle is az Alexandrescuval szembeni esélyesebb jelölthöz mentek a szavazatok. Másrészt pedig azért, mert Ciceala volt az, aki ellen, mint „szélsőséges” jelölt ellen durva lejárató kampányok folytak a választást megelőző hetekben. A jövő azonban neki dolgozik, szavazótábora (34 ezer ember) javarészt a húszas-harmincas éveiben járó, vagy épp első választó. A nyertes Ciprian Ciucu meglehetős ingerültséggel reagált Ciceala kampányára, a szavazás napján úgy nyilatkozott: nincs ugyan bizonyítéka, de biztos benne, hogy Nicusor Dan az államelnök szintén a baloldali Cicealara szavazott.
Dan visszafogottan reagált Ciucu támadására, aki – főleg az építkezések blokkolása, és az építkezési engedélyek szigorítása miatt – hosszú ideje konfliktusban áll az államelnökkel. A választás után közzétett Facebook-üzenetében Nicusor Dan úgy fogalmazott: a főpolgármesternek meg kell kapnia minden eszközt ahhoz, hogy vezetni tudja a rá bízott várost.
Ez az összeállítás a Pulse európai médiaprojekt keretén belül a Hotnews.ro romániai hírportál támogatásával készült.
Nyitókép: Ciprian Ciucu Bukarest új polgármestere. Forrás: Facebook / Ciprian Ciucu
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
