Európa vezető államai készen állnak egy többnemzeti erő vezetésére Ukrajnában, az Egyesült Államok által Oroszország és Ukrajna közötti békeszerződésre tett javaslat részeként – írta kedden a The Guardian a tettre készek koalíciója (Coalition of the Willing) néven ismert európai országcsoport vezetőinek nyilatkozata és az amerikaiak által javasolt rendezési tervről folyó tárgyalásokról szóló közlemények alapján.
Mint azt hétfőn a HVG is megírta, a nyilatkozatban az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és nyolc másik európai ország vezetői jelentették be, hogy az Egyesült Államok támogatásával létrehozott „szövetség” csapatait „segítségül lehet hívni Ukrajna haderejének újjáépítéséhez, Ukrajna légterének biztosításához és a tengerek biztonságának megerősítéséhez, akár Ukrajna területén végzett műveletek révén is”.
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna nyugati támogatást kapna egy 800 ezer fős állandó hadsereg fenntartásához, az Egyesült Államok pedig egy esetleges katonai támadásról kellő időben figyelmeztetést adó biztonsági megfigyelő mechanizmust biztosítana az ország védekezéséhez. Az európai országok pedig egy jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalást is aláírnának arról, hogy egy újabb konfliktus esetén részt vállalnak a béke helyreállításában. Mindez gyakorlatilag a NATO 5. – kötelező kölcsönös védelemnyújtásról szóló – cikkéhez hasonló garanciákat biztosítana Ukrajnának – állították a lapnak a tárgyalásokról jól értesült amerikai tisztviselők.
A Steve Witkoff amerikai nagykövet és Donald Trump veje, Jared Kushner vezette amerikai tárgyalódelegáció szerint az ukrán elnök és az európai vezetők pozitívan reagáltak a Fehér Ház legújabb javaslatára, amely a NATO-szövetségeseknek nyújtott biztonsági garanciákhoz hasonló garanciákat tartalmaz, és amelynek célja, hogy megakadályozza Oroszországot a békeegyezmény megkötése esetén a megszállás folytatásában.
Úgy gondolom, az ukránok és az európaiak is azt mondanák, hogy ez a csomag tartalmazza a legerősebb biztonsági protokollokat, amelyeket valaha láttak
– mondta egy, a tárgyalásokról tájékoztatott amerikai tisztviselő, aki szerint remélhetőleg az oroszok is el fogják fogadni a javaslatot.
Amerikai tárgyalók azt állították, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti viták 90 százalékát sikerült már megoldaniuk. Csakhogy az ukránok egyelőre nem csak a már orosz megszállás alatt álló területeik jövőbeni jogi státuszával, de további területek átadásával kapcsolatban is más véleményen vannak még, mint az – oroszok számára ilyen engedményeket is sürgető – amerikaiak, illetve kérdéses maradt az ukrán területen, de orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű sorsa is. Mindazonáltal az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokat az ukránok is minden nehézség ellenére termékenynek nevezték és az azokon elért jelentős haladásról számoltak be.
Friedrich Merz német kancellár hétfői sajtótájékoztatón kijelentette, hogy szerinte a két fél az orosz invázió 2022-es megindulása óta most áll legközelebb a valódi békefolyamathoz. A kancellár arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva a Szovjetunió határainak helyreállítására törekszik, és Ukrajna bukása után NATO-tagállamok is a célkeresztjébe kerülhetnek.
Hasonló álláspontot képvisel Keir Starmer brit miniszterelnök, aki korábban kijelentette, hogy a nyugatiak által adott „szilárd” biztonsági garanciák hiányában kudarcot vallana az orosz–ukrán megállapodás.
„Nagyon fontos, hogy ezt részletesen megvizsgáljuk” – mondta a brit kormányfő arra emlékeztetve, hogy Vlagyimir Putyin már
többször bizonyította, hogy ha lehetőséget lát rá, akkor újra és újra visszatér.
Amerikai tisztviselők hétfőn kijelentették, hogy még mindig „ötletelnek” a megszállt ukrán területek jövőbeli státuszáról egy békemegállapodás keretében, és hozzátették, hogy fontolóra veszik, hogy ezek a területek „szabadkereskedelmi övezetté” váljanak. Ugyanakkor elmondták, hogy továbbra is jelentős nézeteltérések vannak az Oroszország által elfoglalt területek ellenőrzését és státuszát illetően.
Második ciklusa első hónapjai után Trump egyre türelmetlenebbnek bizonyult, hogy véget vessen a négy éve tartó harcoknak. Korábban úgy tűnt, lehetőleg a novemberi hálaadás napjára szerette volna tető alá hozni a tűzszünetet a két ország között. Volodimir Zelenszkij pedig nemrég arról beszélt, hogy az amerikai elnök – szerinte – karácsonyra tűzhetett ki új határidőt a béketerv „teljes elfogadtatására”.
A békefolyamat többszöri elakadás után az ukrán elnök múlt vasárnap kijelentette, hogy országa hajlandó lemondani a NATO-csatlakozás tervéről, ha az Egyesült Államok és más nyugati országok a szövetség tagságával járóhoz hasonló biztonsági garanciákat adnak Kijevnek.
Az Európai Unió vezetői a héten készülnek megállapodni az Ukrajnának – a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával – nyújtandó pénzügyi támogatás tervéről. A tagállami vezetők csütörtökön találkoznak majd, de továbbra is bizonytalan, hogy sikerül-e egyetértésre jutniuk. Az ukrán elnök pedig kedden Hágában találkozik az unió vezetőivel, hogy létrehozzanak egy „Nemzetközi Kártérítési Bizottságot”, amely a Kijevnek az orosz háborús bűnök miatt járó kártérítésekről döntene.
Nyitóképünk csak illusztráció: Keir Starmer és Volodimir Zelenszkij (AFP / ANDRIY ANDRIYENKO)
