Egyeztetéseik során Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendszerint azt javasolja az Egyesült Államok elnökének, hogy folytassák az Irán elleni támadásokat, mivel ez „történelmi lehetőséget” kínál a Közel-Kelet átalakulására, írja a két vezető közötti beszélgetések tartalmát ismerő amerikai tisztviselőkre hivatkozva a New York Times.
A források szerint Mohamed bin Szalmán egyik fontos célja az iráni keményvonalas kormány meggyengítése, mivel csak így lehet mérsékelni azt a hosszú távú fenyegetést, amit az ország jelent a Perzsa-öböl térségében. Mind a szaúdi, mind az amerikai kormány magas rangú tisztviselői attól tartanak, hogy ha a konfliktus elhúzódik, Irán egyre súlyosabb támadásokat indíthat a szaúdi olajlétesítmények ellen, és az Egyesült Államok beleragadhat egy háborúba.
https://hvg.hu/360/20260228_kozelkelet-abrahamistak-iszlamistak-iran-hvg
A szaúdi tisztviselők szerint a koronaherceg nem támogatja a konfliktus elhúzódását; a kormány közleménye szerint Mohamed bin Szalmán már a támadások előtt is a békés rendezés híve volt. „Elsődleges célunk az, hogy megvédjük magunkat, valamint népünket és polgári infrastruktúránkat a napi támadásoktól. Irán a veszélyes, bizonytalan utat választotta a komoly diplomáciai megoldások helyett. Ezzel mindenkinek ártanak, de leginkább saját maguknak” – tették hozzá.
Donald Trump nyilatkozatai alapján időnként úgy tűnik, a gyors lezárást támogatja, máskor viszont inkább az eszkalációt. A hét elején például azt mondta, öt nappal elhalasztotta az iráni energetikai infrastruktúra megtámadását, ha pedig ezen idő alatt nem születik megegyezés, folytatják a bombatámadásokat, amennyire „csak bírják”. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője a New York Times állításaira pedig azt válaszolta, hogy „nem kommentálja az elnök magánbeszélgetéseit”.
Egyes elemzők szerint a koronaherceg korábban inkább elkerülte volna a háborút, de attól tart, hogy ha az Egyesült Államok visszakozik, Szaúd-Arábiának és más közel-keleti országoknak egyedül kell szembenézniük egy felbátorodott és dühös Iránnal. Számukra ezért kulcsfontosságú, hogyan ér véget a konfliktus. Források szerint Mohamed bin Szalmán ugyanakkor lehetőségként tekint a jelenlegi helyzetre, mert így növelheti befolyását a régióban.
Bár Szaúd-Arábia könnyebben átvészelheti a Hormuzi-szoros lezárását, mint a többi Perzsa-öböl menti ország, akkor ő is súlyos következményekkel nézhet szembe, ha a szorost nem nyitják meg hamarosan. Mohamed bin Szalmán már a háború kitörése előtt is komoly pénzügyi nehézségekkel nézett szembe, kormánya a következő évekre költségvetési hiányt prognosztizál, mivel az ambiciózus megaprojektek és a mesterséges intelligenciába történő hatalmas beruházások nagy terhet jelentenek az ország korlátozott erőforrásai mellett.
A New York Times azt is megemlíti, Szaúd-Arábia az elmúlt években igyekezett helyreállítani a kapcsolatát Iránnal, aminek részben az az oka, hogy rájöttek, az Egyesült Államokkal fenntartott szövetség csak részleges védelmet nyújt Iránnal szemben.
https://hvg.hu/360/20251129_mohamed-trumpnal-szaudiamerikai-kapcsolatok-igeretek-kiraly-ez-abuli
A Trump és Mohamed bin Szalmán beszélgetéseiről szóló hírek után nem sokkal a Bloomberg arról írt, hogy a helyzetet jól ismerő több forrás szerint Irán legnagyobb szomszédjai – különösen Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – azt fontolgatják, hogy csatlakoznak az Egyesült Államokhoz és Izraelhez. Ugyan fogy a türelmük, hozzátették, hogy végleges döntés csak akkor születne, ha Teherán beváltaná fenyegetéseit, és megtámadná a Perzsa-öböl létfontosságú energia- és vízügyi infrastruktúráját.
