Egyeztetéseik során Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendszerint azt javasolja az Egyesült Államok elnökének, hogy folytassák az Irán elleni támadásokat, mivel ez „történelmi lehetőséget” kínál a Közel-Kelet átalakulására, írja a két vezető közötti beszélgetések tartalmát ismerő amerikai tisztviselőkre hivatkozva a New York Times.
A források szerint Mohamed bin Szalmán egyik fontos célja az iráni keményvonalas kormány meggyengítése, mivel csak így lehet mérsékelni azt a hosszú távú fenyegetést, amit az ország jelent a Perzsa-öböl térségében. Mind a szaúdi, mind az amerikai kormány magas rangú tisztviselői attól tartanak, hogy ha a konfliktus elhúzódik, Irán egyre súlyosabb támadásokat indíthat a szaúdi olajlétesítmények ellen, és az Egyesült Államok beleragadhat egy háborúba.
Miközben a gyengülő Irán egyre kisebb fenyegetést jelent a térségben, két tábor rivalizálása kezd kibontakozni a Közel-Keleten. Meghatározó viszonyuk Izraellel is.
A szaúdi tisztviselők szerint a koronaherceg nem támogatja a konfliktus elhúzódását; a kormány közleménye szerint Mohamed bin Szalmán már a támadások előtt is a békés rendezés híve volt. „Elsődleges célunk az, hogy megvédjük magunkat, valamint népünket és polgári infrastruktúránkat a napi támadásoktól. Irán a veszélyes, bizonytalan utat választotta a komoly diplomáciai megoldások helyett. Ezzel mindenkinek ártanak, de leginkább saját maguknak” – tették hozzá.
Donald Trump nyilatkozatai alapján időnként úgy tűnik, a gyors lezárást támogatja, máskor viszont inkább az eszkalációt. A hét elején például azt mondta, öt nappal elhalasztotta az iráni energetikai infrastruktúra megtámadását, ha pedig ezen idő alatt nem születik megegyezés, folytatják a bombatámadásokat, amennyire „csak bírják”. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője a New York Times állításaira pedig azt válaszolta, hogy „nem kommentálja az elnök magánbeszélgetéseit”.
Egyes elemzők szerint a koronaherceg korábban inkább elkerülte volna a háborút, de attól tart, hogy ha az Egyesült Államok visszakozik, Szaúd-Arábiának és más közel-keleti országoknak egyedül kell szembenézniük egy felbátorodott és dühös Iránnal. Számukra ezért kulcsfontosságú, hogyan ér véget a konfliktus. Források szerint Mohamed bin Szalmán ugyanakkor lehetőségként tekint a jelenlegi helyzetre, mert így növelheti befolyását a régióban.
Bár Szaúd-Arábia könnyebben átvészelheti a Hormuzi-szoros lezárását, mint a többi Perzsa-öböl menti ország, akkor ő is súlyos következményekkel nézhet szembe, ha a szorost nem nyitják meg hamarosan. Mohamed bin Szalmán már a háború kitörése előtt is komoly pénzügyi nehézségekkel nézett szembe, kormánya a következő évekre költségvetési hiányt prognosztizál, mivel az ambiciózus megaprojektek és a mesterséges intelligenciába történő hatalmas beruházások nagy terhet jelentenek
az ország korlátozott erőforrásai mellett.
A New York Times azt is megemlíti, Szaúd-Arábia az elmúlt években igyekezett helyreállítani a kapcsolatát Iránnal, aminek részben az az oka, hogy rájöttek, az Egyesült Államokkal fenntartott szövetség csak részleges védelmet nyújt Iránnal szemben.
Az arab világ vezetőjévé emelte Donald Trump Washingtonban Mohamed szaúdi trónörököst, és megerősítette a szaúdi–amerikai stratégiai partnerséget. A megállapodások csak ígéretek.
A Trump és Mohamed bin Szalmán beszélgetéseiről szóló hírek után nem sokkal a Bloomberg arról írt, hogy a helyzetet jól ismerő több forrás szerint Irán legnagyobb szomszédjai – különösen Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – azt fontolgatják, hogy csatlakoznak az Egyesült Államokhoz és Izraelhez. Ugyan fogy a türelmük, hozzátették, hogy végleges döntés csak akkor születne, ha Teherán beváltaná fenyegetéseit, és megtámadná a Perzsa-öböl létfontosságú energia- és vízügyi infrastruktúráját.