Két helyszínt már vizsgál az amerikai hadsereg, mindkét helyen is tartottak már fenn támaszpontot, amíg ki nem ürítették őket.
Három grönlandi katonai bázis létrehozásáról tárgyal Dániával az Egyesült Államok – írja a New York Times. Ebből kettő olyan helyszínen lenne, ahol az amerikaiak korábban már állomásoztak, de az elmúlt évtizedekben bezárták.
Gregory M. Guillot tábornok, az Egyesült Államok Északi Parancsnokságának vezetője március közepén egy kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy a hadsereg komolyabb jelenlétet akar Grönlandon, tekintettel a „növekvő fenyegetésre és a sziget stratégiai fontosságára”. Azt is elmondta, kikötőket, illetve repülőtereket akarnak nyitni, amellyel a kormány lehetőségei is bővülnek a térségben.
A lap szerint nehéz helyzetet teremt Dánia számára az amerikai kérés, ugyanis joga van ehhez Washingtonnak. Az 1951-ben kötött, Grönland védelméről szóló szerződésben, a felek megállapodtak arról, hogy a már meglévő amerikai bázisok a szigeten megmaradnak, sőt, továbbiak is létrehozhatók, amennyiben a NATO ezt jónak látja. Donald Trump rögtön a beiktatása után arról beszélt, hogy az USA-nak kell a sziget, azonban Dánia semmilyen módon nem akar lemondani Grönlandról. Azt is meglebegtette Trump, hogy akár erővel is elveheti Grönlandot, ami komoly feszültséget keltett a NATO-n belül, mert egy ilyen támadás a katonai szövetség végét is jelenthetné. Most az életben levő szerződés értelmében tulajdonképpen az amerikai erőket maguktól beengedhetik a dánok, mindenféle konfliktus nélkül.
Miután az elnök Mark Ruttéval tárgyalt, már arról írt, hogy nem vezeti be azokat a vámokat, amelyekkel a Grönland és Dánia mellett kiálló országokat fenyegette.
Teresa C. Meadows, az Északi Parancsnokság szóvivője elmondta, jelenleg a sziget déli részén találhatü mélyvízi kikötővel rendelkezdő Narsarsuaq városát vizsgálják, valamint a délnyugat-grönlandi Kangerlussuaqot, amelynek már van egy hosszú, nagyobb repülőgépek által is használható kifutópályája. Azt nem árulták el, hogy hány katonát akarnak küldeni a leendő támaszpontokra.
Mindkét hely amerikai bázis volt a második világháború és a hidegháború alatt, de miután az amerikaiak az 1950-es években elhagyták Narsarsuaqot, az 1990-es években pedig Kangerlussuaqot, átadták őket a dán és a grönlandi hatóságoknak. A katonai infrastruktúra nagy részét lebontották, igaz mindkét helyen még mindig vannak kis működő repülőterek. Az Egyesült Államok jelenleg csak egy támaszpontot működtet Grönlandon, a Pituffik Űrbázist, ahol pár száz ember tartózkodik.
Bár Grönland amerikai kézre kerítése elnapolódott, a lakosság idegrendszerének nem tett jót a fenyegetés. Ráadásul egy olyan népről beszélünk, amelynek számos tagja az utóbbi 70 évben mentális hullámvasúton próbált értelmet találni életének. És amelynek fiataljai között még mindig az egyik legmagasabb az öngyilkosságok aránya a világon.
Nyitóképünkön a Pituffik Űrbázis látható. Fotó: AFP/Ritzau Scanpix/Thomas Traasdahl.
