Nagyon aggódunk a jelenlegi helyzet miatt, hogy Kalaallit Nunaat (Grönland) újra az Egyesült Államok katonai érdeklődésének homlokterébe került. A nyomásgyakorlás rányomja a bélyegét az itt élők mentális egészségére
– reagáltak nyugtalanító információval a HVG kérdésére a Grönlandi Népegészségügyi Központtól (GNK, Centre for Public Health in Greenland).
Ugyan Donald Trump elnök pillanatnyilag visszalépett attól, hogy megszállja a szigetet, a GNK egészségtudományi osztálya – mint tőlük megtudtuk – ezekben a napokban egy felmérést indít útnak, amely pont azt vizsgálja, milyen érzéseket és pszichés reakciókat váltott ki a grönlandiakban az amerikai invázió lehetősége.
Lakótömb a grönlandi fővárosban
Mads Claus Rasmussen
Mindez azért különösen szomorú – ha csupán a mentális egészség témakörét nézzük –, mert az 1979-ben önrendelkezési jogot nyert országban az utóbbi évtizedekben sokat javult a helyzet. De még így sem lehet pszichésen teljesen fittnek mondani az ott élő 58 ezer embert, akiknek 88 százaléka inuit, 7 százaléka dán.
A világ legritkábban lakott régiójában sokan küzdenek szorongással, depresszióval, alkoholizmussal, és élnek bántalmazó környezetben.
