Tarr Zoltán a felvidéki magyarok jogvédelmének újabb mérföldköveként üdvözölte a 17 éves pereskedést lezáró egyedi döntést, amely éppen aznap született, amikor az Európai Parlament is határozatban ítélte el a szlovákiai magyarok birtokelkobzásának gyakorlatát.
A szlovákiai alkotmánybíróság döntött: Bosits Miklós magyar állampolgár és társai megtarthatják a Szlovákiában örökölt családi erdejüket. Ezzel egy 17 éve húzódó, méltatlan kálvária zárul le, de a valódi áttörés még várat magára – számolt be róla Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
A miniszter bejegyzéséből kiderült, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2020-as ítéletét megerősítő döntés kizárólag eljárási hibák alapján adott igazat Bositsénak, a birtokelkobzások jogszerűségét általában nem érintette, így precedensértéke sincs, noha Szlovákiában több ezer hasonló földelkobzási ügy van, amelyek alapjául a szlovák állami szervek az 1945-ben elfogadott magyarellenes és jogfosztó rendeletet használják fel.
Az Európai Parlament újabb figyelmeztetést küldött Szlovákiának: a képviselők szerint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete olyan mértékben romlott az országban, hogy az már az Európai Unió alapértékeit és pénzügyi érdekeit is veszélyezteti. A dokumentum elítéli a Beneš-dekrétumok alkalmazását.
A Beneš-dekrétumok ügye azután került újra a figyelem középpontjába, hogy a Fidesszel szövetséges Robert Fico kormánya olyan jogszabályt vitt át a törvényhozáson, amely a jogfosztó rendeleteknek még a kritikáját is akár börtönbüntetéssel rendeli büntetni. Magyar Péter már kampányában többször felszólalt a törvény ellen, amely szerinte a szlovákiai magyarok megfélemlítésére szolgálhat. Visszavonására pedig nyílt levélben szólította fel a szlovák kormányfőt.
Tarr Zoltán szerint a szlovákiai Magyar Szövetségnek és a velük dolgozó független jogászoknak köszönhetően pontosan tudható, hogy a szlovák állam 1991 óta folyamatosan vesz el földeket a magyarok és a németek örököseitől. Sokszor egyébként olyan családoktól is, amelyek ma már szlovák nyelvűek és identitásúak.
A Tisza-kormány hisz abban, hogy az emberi jogok – így a tulajdonhoz való jog is – minden embert megilletnek. A szomszédos országoknak kötelességük biztosítani és védeni az országukban kisebbségben élő magyarok egyenlő bánásmódját és állampolgári egyenlőségét. Az etnikai alapú tömeges földelkobzások emberek ezreinek sértik a jogait, valamint az etnikai diszkrimináció tilalmát
– fogalmazott a miniszter.
Tarr Zoltán bejegyzésében „egy másik sikerként” számolt be az Európai Parlament szerdán nagy többséggel elfogadott határozatáról is, amelyben többek között felhívják a szlovák kormányt, hogy szüntesse be a Beneš-dekrétumokon alapuló, az ott élő kisebbségeket (köztük a magyarokat) sújtó földelkobzásokat, valamint a dekrétumok kritizálását büntetni rendelő tavaly decemberben elfogadott törvényt is vonják vissza.
Az EP-határozatot 347 képviselő támogatta – köztük a DK és a Tisza Párt képviselői –, 165-en – köztük a Fidesz politikusai – ellene szavaztak, 25-en pedig tartózkodtak. Utóbbiakkal tartott a Mi Hazánk képviselője is.
Kollektív bűnösnek kiáltották ki, kitelepítették és a tulajdonuktól is megfosztották Csehszlovákiában a német és a magyar lakosokat a második világháborúban a megszállók által elkövetett pusztításért. A megtorlást szolgáló, máig érvényben lévő Benes-dekrétumokat a Fico-kormány újból élesítette.
Nyitókép: ustavnysud.sk
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
