A dokumentumot 347 képviselő támogatta, 165-en ellene szavaztak, 25-en pedig tartózkodtak. Az EP szerint a szlovákiai fejlemények már nem elszigetelt problémák, hanem rendszerszintű hiányosságok, amelyek veszélyeztethetik az EU-s támogatások megfelelő felhasználását is. A magyar képviselők közül a Tisza és a Demokratikus Koalíció képviselői támogatták az állásfoglalást, a fideszesek elutasították, míg a Mi Hazánk képviselője tartózkodott.
A képviselők különösen aggasztónak tartják azokat a büntetőjogi reformokat, amelyek enyhítették a korrupciós ügyekre vonatkozó szabályokat, valamint megszüntették a speciális korrupcióellenes intézményeket. Az EP szerint a korábbi, korrupcióellenes nyomozók elleni állítólagos zaklatások tovább erősítik az aggodalmakat.
Attól tartanak, hogy a kormány intézkedései alááshatják az igazságszolgáltatás függetlenségét, és gyengíthetik az uniós források ellenőrzését. Az állásfoglalás ezért arra szólítja fel a Bizottságot, hogy szükség esetén indítson kötelezettségszegési eljárásokat, illetve alkalmazza az EU jogállamisági feltételrendszerét is.
Az EP kifogásolja a közelmúltbeli szlovák alkotmánymódosításokat is. A képviselők szerint ezek korlátozhatják az alapvető jogokat, valamint megkérdőjelezhetik az uniós jog elsőbbségét. Kritika érte azt a kormányzati kezdeményezést is, amely megszüntette volna a visszaélést bejelentő személyek védelmével foglalkozó hivatalt.
A parlamenti állásfoglalás arra ösztönzi a szlovák hatóságokat, hogy erősítsék meg a bírói függetlenséget, és hajtsák végre az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács korrupcióellenes ajánlásait.
Az EP-képviselők az uniós források felhasználásával kapcsolatban is komoly aggályokat fogalmaztak meg. Különösen a mezőgazdasági támogatások és a vidékfejlesztési projektek körül felmerült állítólagos visszaélések váltottak ki kritikát.
A jelentés szerint egyes uniós támogatásból finanszírozott fejlesztések luxusmagánbirtokok építéséhez vagy felújításához kapcsolódhattak. A képviselők szerint az ilyen ügyek aláássák az EU pénzügyi érdekeinek védelmét, ezért szigorúbb ellenőrzésre van szükség.
Az állásfoglalás egyik központi eleme a sajtószabadság helyzete. Az EP szerint romlik a médiapluralizmus Szlovákiában, miközben erősödik a politikai beavatkozás a közszolgálati médiába.
A képviselők elítélték a civil szervezetekre nehezedő nyomást is, és felszólították a szlovák kormányt, hogy biztosítsa a nők elleni erőszak hatékony megelőzését, valamint garantálja a szexuális és reproduktív jogokhoz való hozzáférést, beleértve a biztonságos és legális abortuszt.
Külön figyelmet kapott az LMBTIQ+-közösség és a roma kisebbség helyzete. Az EP szerint javítani kell e közösségek jogvédelmét, valamint átláthatóbbá kell tenni a számukra szánt uniós támogatások felhasználását.
Az állásfoglalás kitér a szlovákiai magyar kisebbséget érintő kérdésekre is. A képviselők aggodalmukat fejezték ki azok miatt a jelentések miatt, amelyek szerint egyes vagyonelkobzások még mindig a második világháború utáni rendeletek alapján történhetnek. Az EP felszólította a szlovák hatóságokat, hogy hagyjanak fel az ilyen kisajátítási gyakorlatokkal. Emellett hangsúlyozták: a külföldön élő szlovák állampolgároknak egyenlő hozzáférést kell biztosítani a választásokon való részvételhez, különösen a levélszavazás megszüntetésének tervével összefüggésben.
A Tisza Párt európai parlamenti képviselőcsoportja közleményében ez utóbbiakat emeli ki, emlékeztetve, hogy az állásfoglalásban az EP
felszólította a szlovák hatóságokat a Beneš-dekrétumok bírálatát kriminalizáló törvény visszavonására, a folyamatban lévő eljárások felfüggesztésére, valamint a felvidéki magyarokat sújtó földelkobzások megszüntetésére.
Hozzátették: ezt a megfogalmazást a Tisza Európai Néppárttal közös fellépésének köszönhetően sikerült elérni. A magyar kormánypárt arra hívja fel a figyelmet, hogy az állásfoglalás „a második világháborút követő rendeletekként” hivatkozik a kollektív bűnösséget kimondó Beneš-dekrétumokra, és világos jelzést küld Pozsonynak. A közlemény rámutat: az Orbán-kormány hivatali ideje alatt nem lépett fel a nyilvánvaló jogsértésekkel szemben, „mivel Robert Fico politikai támogatása fontosabb volt számára a felvidéki magyarok érdekeinél”.
Elfogadhatatlan, hogy a 21. században kollektív bűnösségre épülő jogszabályokra hivatkozva vegyék el magyar családok földjeit. Az Európai Uniónak kötelessége megvédeni polgárait és véget vetni ezeknek a jogsértéseknek. Mi addig tartjuk napirenden az ügyet, amíg az igazság győzedelmeskedik
– emelte ki Lakos Eszter, a néppárti magyar nemzeti delegáció vezetője. A Tisza EP-képviselőcsoportja hangsúlyozza, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok alapfeltétele a kisebbségi jogsértések megszüntetése és a Beneš-dekrétumok eltörlése.
A Zöldek EP-képviselőcsoportja szerint a szlovák kormány politikája veszélyes precedenst teremthet az Európai Unión belül. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, az állásfoglalás egyik kezdeményezője úgy fogalmazott: Robert Fico „a következő Orbán Viktor szeretne lenni”, ezt azonban az Európai Uniónak nem szabad hagynia. A párt közleménye arra hivatkozik, hogy a „Stop Corruption” civil szervezet elemzése alapján eddig 1324 vádlott és elítélt részesült a tavaly augusztusban elfogadott jogszabályváltozások előnyeiből. Számos, korábban korrupció miatt elítélt személy szabadulhatott ki vagy kerülhette el a büntetést.
Freund szerint az EU korábban már elkövette azt a hibát, hogy „az Unió ellenségeit finanszírozta”, aminek eredménye tömeges korrupció és megbénult európai döntéshozatal lett. A politikus hangsúlyozta: a jogállamiság helyreállítása és a korrupció elleni hatékony fellépés nélkül az európai adófizetők pénze nincs biztonságban Szlovákiában.
A Zöldek szerint az Európai Bizottságnak mielőbb el kell indítania az uniós pénzek védelmét szolgáló mechanizmust Szlovákiával szemben. Ez végső soron akár az uniós források befagyasztásához is vezethet, amíg a jogállamiság helyzete nem rendeződik.
A mostani állásfoglalás nem előzmények nélküli. Az Európai Parlament már 2025-ben is bírálta a szlovákiai jogállamisági helyzetet, 2026 áprilisában pedig az EU jogállamisági mechanizmusának alkalmazását sürgette az országgal szemben.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
