A lengyel alkotmánybíróság (ab) szerdán felfüggesztette elnöke, Bogdan Swieczkowski és elnökhelyettese, Bartlomiej Sochanski mentelmi jogát, ezzel utat adva az ellenük indult büntetőeljárásnak részben e tisztségükben, részben még korábban elkövetett bűncselekményeik gyanúja miatt. A két érintett szerint azonban ez érvénytelen, mert akik döntöttek, azok nem alkotmánybírák és jogosulatlanul üléseztek. A kormány és a mögötte álló parlamenti többség (Donald Tusk kedden 242:200 arányban simán megnyert egy bizalmi szavazást a szejmben éppen az ab ügyében) úgy látja: végre helyreállt a törvényesség, az ab elkezdhet alkotmányosan működni, ledolgozva a sokszáz ügyből álló felhalmozódott hátralékát. Karol Nawrocki köztársasági elnök és a jobboldali ellenzék szerint viszont a kormány durván megsértette az alkotmányt, és egyre mélyebbre süllyed a diktatúrában.
A konfliktus hetek óta éleződött, október végén viharos jelenetek zajlottak az épületből kizárt elnök miatt, és a külföldről hirtelen hazatért államfő sem talált megoldást.
A válság 2016-ig nyúlik vissza, és a 2023-as választási győzelem után alakult jobbközép- és baloldali többség sem a szabálytalanul kinevezett alkotmánybírák lemondását nem tudta elérni, sem új törvényt nem tudott alkalmazni, mert azt az előző, a kormánnyal szintén szemben álló jobboldali elnök, Andrzej Duda megvétózta.
Az is Andrzej Duda volt, aki – élve azzal a jogával, hogy náluk az államfő nevezi ki az ab elnökét – ebbe a tisztségbe 2024 végén még az előző, jobboldali parlamenti többség által a ciklus végén alkotmánybíróvá választott Bogdan Swieczkowskit, a mostani kormány nyílt ideológiai és politikai ellenfelét ültette. Swieczkowski 2022-ig a bűnvádak elől előbb Magyarországra, majd a neki menedéket adó Orbán-kormány bukása után Amerikába menekült Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter jobbkeze volt. Részben ezzel függ össze az ellene most indult büntetőeljárás is, például a Pegasus szoftverrel történt törvénytelen lehallgatások irányítása miatt.
A mostani robbanás közvetlen kiváltó oka az, hogy közben több alkotmánybíró mandátuma lejárt, a szejm 8 újat választott, akikkel együtt már kisebbségbe kerülne az ab-elnök. Csakhogy a lengyel törvény szerint hiába válik valaki a parlamenti szavazás által alkotmánybíróvá, felesketnie a köztársasági elnöknek kell. Anélkül nem léphet hivatalba. Nawrocki pedig kitalálta – az EU-tól független Európa Tanács tekintélyes tanácsadó szervének, a Velencei Bizottságnak a véleménye szerint alaptalanul –, hogy eldöntheti, kit esket fel és kit nem. Most tehát van 3 általa is elfogadott és 5 esküt nem tett új alkotmánybíró, ez utóbbiaknak az elnökük elleni döntésben való részvétele miatt mondják az elnök támogatói, hogy a döntés érvénytelen. Az 5 eskü elmaradását az államfő nem indokolja, határidőt nem ad, és azt se fogadja el, hogy az ő távollétében a parlament előtt esküt tettek. Itt egy nyelvtani vita is bonyolítja a dolgot.
A lengyel alkotmány nem azt mondja az esküről, hogy azt „przed prezydentem” kell letenni, ami az elnök előtti fizikai jelenlétre utalna, hanem hogy „wobec prezydenta”, amit nehéz magyarra fordítani, de leginkább úgy lehetne, hogy „az elnöknek”.
Közben megpróbálták bekapcsolni a vitába a legfelső bíróságot is, bár annak semmi köze az ab-hoz. De a legfelső bíróság is kettészakadt, tekintettel a bírói kinevezésekre javaslatot tevő testület vitatott legitimitása miatt.
Tehát miközben a bíróság három kollégiuma az ab-elnök és az államfő mellé állt, egy másik legfelső bírósági kollégium kimondta a testület illetéktelenségét. Sőt, november elején Zbigniew Kapinski lb-elnök képtelen volt összehívni a teljes ülést, mert 28 bíró megtagadta a részvételt, ők ugyanis magát az lb-elnököt sem ismerik el. És az egész konfliktus hátteréhez azt is jó tudni, hogy az Európai Unió Bírósága és az EU-tól független Európa Tanácshoz tartozó Emberi Jogok Európai Bírósága mind a lengyel ab-ról, mind a rendes bíróságoknak, köztük az lb-nek a vitatott kinevezésekkel érintett részéről többször kimondta, hogy azok nem tekinthetők törvényes bíróságnak.
Egyelőre feloldhatatlan patthelyzet látszik. Ugyanakkor a legfrissebb hírek szerint Nawrocki elnök hajlandó kinevezni a koalíción és saját pártján belüli ellentétek miatt lemondott területfejlesztési miniszternő utódját, valamint a miniszterelnök javaslatának megfelelően miniszterelnök-helyettessé előléptetni az általa egyébként nyilvánosan bírált Andrzej Domanski pénzügyminisztert (ez tisztán formális államfői hatáskör), és ebből az alkalomból talán végre létrejön Tusk miniszterelnök és Nawrocki elnök régóta sürgetett négyszemközti, nem nyilvános találkozása.