Nappal is észlelhető a Földről az űrszemét egy osztrák kutatók által kifejlesztett új módszer segítségével. Lézerekkel nappali fényben is megállapítható a korábbi űrmissziókból Föld körüli pályán maradt törmelékek távolsága. Eddig ez csak bizonyos napszakokban volt lehetséges – írták a kutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A Grazi Lézerállomás kutatói régóta foglalkoznak az űrszemét lézerfénnyel való mérésével. Rövid lézerimpulzusokat küldenek a földközeli objektumokhoz, ezután a szétszóródott fényrészecskéket (fotonokat) egy teleszkóppal felfogják, és fotondetektorral rögzítik. A küldés és fogadás között eltelt időből számolják ki az objektum távolságát, majd a különböző időpontok alapján a pályáját is.

Hogy az űrszemetet ezzel a módszerrel észleljék, ki kell tűnnie a háttérből, és láthatónak kell lennie. Korábban nem volt lehetőség optikailag meghatározni, hol található ilyen objektum. Eddig a módszer csak egy olyan időablakban volt alkalmazható, amikor az űrszemetet megvilágította a Nap, tehát a szemét nem tartózkodott a Föld árnyékában. Ekkor a Földön is sötétség uralkodik, tehát ez a naplemente és a napfelkelte közötti időszak.

A nappali csillagmegfigyelésekkel tesztelt módszer az űrszemét távolságának nagyon pontos meghatározását teszi lehetővé nappal.

A csoport kifejlesztett egy valós idejű célérzékelő szoftverrendszert is, amely előre jelzi, hogy mikor válnak az egyes objektumok megfigyelhetővé.

Az elmúlt évtizedekben az űrmissziók gyakoribbá válásával egyre több kísérőre tett szert a Föld. A kétezer jelenleg aktív és mintegy háromezer már nem működő műhold mellett az Európai Űrügynökség (ESA) becslése szerint egymillió egy centiméternél nagyobb objektum kering különböző Föld körüli pályákon – közölte az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Űrkutató Intézete (IWF).

A problémát az jelenti, hogy ezek közül az ember alkotta "miniholdak" közül csak húszezernek lehet radarok segítségével néhány száz méteres pontossággal meghatározni a pályáját. A maradék többé-kevésbé ismeretlen utakon mozog a földközeli térben.

Bár az űrszemét nagyon kicsi, a törmelékek gyakran veszélyt jelentenek a műholdakra, hiszen sebességük akár óránként a 25 ezer kilométert is elérheti.