A városi fák fenntartásába fektetett pénz többszörös hasznot hoz – írja a Másfélfok egy tanulmány alapján, aminek készítői a városi zöld-kék infrastruktúra gazdasági hasznát igyekeztek felbecsülni.

A fák telepítésének költség-haszon aránya például

• Lisszabonban 4,5
• az amerikai Charlotte-ban 3,3,
• Berkeley-ben 1,4-szeres.

Ha ezt összesítjük, kijön, hogy Zaragozában a városi zöld gyűrű évente átlagosan 9 millió eurónyi, míg a Toulouse-t átszelő Garonne folyó partjának rehabilitálásával nyert természetközeli környezet közel 30 millió eurónyi ökológiai szolgáltatást nyújt a helyieknek. A németországi Essenben az egykori acélgyár és a hozzátartozó ipari hulladékgyűjtő területét parkosították be, ami éves szinten 48 millió eurós hasznot hoz.

Az eredményeket úgy kapták a kutatók, hogy megnézték, milyen konkrét gazdasági előnyöket biztosítanak a fák azon kívül, hogy javítják a levegő minőségét, megkötik a szén-dioxidot és lassítják az esővíz lefolyásának sebességét: az épületek hűtési igényének csökkentésével segítenek energiát megtakarítani (a Bécsben létrehozott hűsölő utcákban akár 5 Celsius-fokkal is sikerült csökkenteni a hőséget a kánikulában), és a közelükben fekvő ingatlanok értéke is magasabb lesz.

Ezen kívül jótékony egészségügyi hatással vannak a helyi lakosok fizikai és mentális egészségére is vagyis az egészségügyi költségek is alacsonyabbak lesznek. A fák csökkentik a stresszt, a zajt, a légszennyezést és a hőséget, és ezek révén a légúti, szív- és érrendszeri betegségek okozta elhalálozások kockázatát, emellett kitűnő teret biztosítanak a társas interakciókhoz. A városi zöld területeken töltött idő segít a mentális problémák kezelésében, a figyelem és a hangulat javításában, valamint a stresszes életesemények leküzdésében is – idézték az Egészségügyi Világszervezet összegző jelentését.

Tokióban például egy kutatás kimutatta, hogy azok az idős emberek, akik sétálásra alkalmas parkok közelében laknak a nagyvárosban, tovább élnek függetlenül attól, hogy milyen neműek, milyen a családi állapotuk, társadalmi-gazdasági helyzetük.

A lap emlékeztet, hogy

az autókra szabott városi környezet helyett ember- és klímabarát tervezésre van szükség, amelynek szerves része a zöld-kék infrastruktúra.