szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Eléri a 87 millió forintot az elmúlt 16 évben elpusztult 1600 védett állat természetvédelmi értéke, amelyek közülük több mint ezer ragadozómadár volt.

Hatékonyabb fellépést és zéró toleranciát vár el a hatóságoktól és a vadásztársadalomtól a madarakat illegális eszközökkel pusztító bűnözőkkel szemben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), miután összeszámolták hány ragadozómadár halálát okozták a különböző mérgezések és más ellenük irányuló tevékenység az elmúlt években. Az MME egyúttal azt is jelezte, hogy a felderített esetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik, pedig az adatok önmagukban is elkeserítőek:

az elmúlt 16 évben mérgezések miatt 1600 védett állat pusztult el, köztük 1042 ragadozómadár. Ezek természetvédelmi értéke eléri a 87 millió forintot. Rajtuk kívül szintén elpusztult 24 kutya és 20 házi macska.

Az MME szerint ráadásul az utóbbi másfél évben kiugró méreteket öltött az illegális pusztítás. Csak idén 18 mérgezéses ügy jutott a tudomásukra, amelyek következtében összesen 224 védett, köztük 165 ragadozómadár esett szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény áldozatául. Az egyik legsúlyosabb eset nyáron történt Tura közelében. Ott, ahogy Árvay Márton, a PannonEagle LIFE program menedzsere a hvg.hu-nak elmondta, még az elmúlt két hétben is találtak a kollégáik olyan mérgezett csalétkeket, amelyeket még feltehetően augusztus elején szórtak ki.

Döglött rovarok a tetemek körül - egyre súlyosabb dolgok derülnek ki a turai madármérgezésekről

A Turán történt eset Magyarország eddigi legsúlyosabb vadmérgezése, a sok tucat rétihéja és más védett madár mellett már egy rétisas, illetve macskák, kutyák és más vadak is elpusztultak az idegméregtől, amellyel vastagon átitatták a szétszórt csalétkeket. A méregtől pedig meghaltak el elhullott állatokból lakmározó rovarok, a rovarokat elfogyasztó énekesmadár, de még az énekesmadárból falatozó héja is.

Ez az esetszám nemzetközi szinten is kiugró, ráadásul az elmúlt egy évhez hasonló ragadozómadár-pusztítást Európában tudomásunk szerint még nem tapasztaltak – írta az MME. Méreg- és tetemkereső kutyás egységük és a Természetvédelmi Őrszolgálat nemcsak az elmúlt 16 év három legjelentősebb mérgezéses esetét derítette fel, hanem fényt derített parlagi sasok, rétisasok és egy barátkeselyű lelövésére is, valamint a nem megfelelően üzemeltetett élvefogó csapdákkal okozott természetpusztításra is.

Kiderült, hogy valóban karbofurán idegméreggel mérgezték meg a turai állatokat

„A bolygó felmelegszik és élhetetlenné válik, akár már az unokáink számára, s hogy ez ne így legyen, vissza kell fogni a széndioxid-kibocsátást" - mondja Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja. Az energiacég a nagy nemzetközi vállalatcsoport tagjaként úttörő szerepet játszik Magyarországon a fenntartható energetikai megoldások elterjesztésében, az e-mobilitástól, a napelemes rendszerek telepítésén át, egészen az évtizedekkel ezelőtt épített villamos hálózatok fejlesztéséig.

Az MME a helyszínen talált tetemek, csalétkek és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel be tudja sorolni az eseteket aszerint, hogy a mérgezés forrása szándékosan ragadozók számára kihelyezett csalétkekből (ragadozómérgezés), helytelen mezőgazdasági gyakorlatból (például illegális szerek vagy kijuttatási módszerek) vagy véletlen forrásból (például táplálékban levő ólomsörétből) származik. Az esetek elemzése alapján egyértelmű, hogy túlnyomó többségben a ragadozók ellen irányuló mérgezés áll a háttérben.

A szervezet két kört azonosított:

  • a vadgazdálkodókat, akik a téves „apróvad-védelmi” intézkedésként, illetve
  • a háziállattartókat, akik a nem megfelelően tartott haszonállataik védelmében nyúlnak a mérgezés eszközéhez.

Az MME szerint 2015–2016 között ilyen bűnügyekben elítélt öt elkövetőből négy hivatásos vadász volt, vagyis egyértelmű, hogy a mérgezések gyakrabban kapcsolódnak a vadgazdálkodáshoz, és ezt a legtöbb esetnél feltárt elkövetési mód is megerősít. Sajnálatos módon azonban

2016 óta egyetlen ilyen esetben sem történt sikeres nyomozás és vádemelés, így nem születhetett elmarasztaló ítélet sem.

Az MME szerint a magyar vadásztársadalom túlnyomó többsége jogkövető és hagyománytisztelő, a velük való együttműködést pedig a természetvédelem sikerességének egyik alapvető elemének nevezték. Megengedhetetlennek tartják azonban, hogy a vadgazdálkodási ágazat megtűrje sorai között azt a bűnelkövető kisebbséget, akik (orv)vadászati tevékenységük közben szándékosan vagy gondatlanságból fokozottan védett fajokat pusztítanak el, amivel ráadásul

alapjaiban ássák alá a bölcs hasznosítás elvein alapuló vadgazdálkodás társadalmi megítélését.

Az MME részben egy téves „hagyománynak” tudja be azt, hogy mérgezéses esetek mai napig előfordulnak. Ez pedig az, hogy bő egy évszázadon keresztül nyíltan és széles körben alkalmaztak különböző mérgeket „dúvadgyérítésre” egészen az 1970-es évekig.

Az MME javaslatokat is megfogalmazott az illetékes hatóságok és kormányzati szervezetek felé, különösen a hatalmas közfelháborodást keltő turai mérgezés nyomán hozzájuk érkezett ötletek alapján.

  • jelentősen bővítsék ki a rendőrség és az igazságügyi szakértői hálózat szakirányú tudását és kapacitását,
  • ennek nyomán terjesszék ki a nyomozásokat és gyanúsításokat minden lehetséges bűncselekményre (természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat, méreggel visszaélés);
  • bővítsék a természetvédelmi őrszolgálat és a vadászati hatóság ellenőrzési célú kapacitását,
  • ideiglenesen függesszék fel a vadhús értékesítését azokon a területeken, ahol felvetődik a vadfajok potenciális megmérgeződése;
  • kötelezzék a mérgezéssel érintett területek kezelőit a vadfajok toxikológiai bevizsgálására saját költségen;
  • alakítsanak ki apróvad-kíméleti zónákat.
  • vezessék be az objektív felelősség elvét, és függesszék fel a sportvadászatot időszakosan a mérgezéses esetekkel érintett vadászterületeken, és vonják meg a kezelőtől a kamarai támogatást;
  • vizsgálják a mérgezéssel érintett területek tulajdonosai felelősségét is, tekintettel arra, hogy a védett fajok megőrzése az agrártámogatás alapjául szolgáló kölcsönös megfeleltetés rendszere alapján az ő kötelezettségeik között is megjelenik.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!