A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja - írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján.
A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak.
Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák áramlását a hóban, így intenzívebbé válik annak az illata - állítják a lapnak nyilatkozó vegyészek.
Nemcsak maga a melegedés, de az abban szerepet játszó légszennyezés is beleszól a hószagba: az ipari és a közlekedésből származó gázok kimutathatók a hópelyhekben, és természetesen érezhetők is.
Ez természetesen a kevésbé fajsúlyos fejlemények közé tartozik már csak azért is, mert a felmelegedéssel a hó mennyisége is csökken, nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is, ahol a meteorológiai állomások 80 százaléka egyre csökkenő hómennyiséget regisztrált az elmúlt években.
