Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Vagy hazudott a kormány, vagy kristálygömb és tenyérjóslás segítségével hozta meg a döntést az energiapolitika egyik fajsúlyos kérdésében – írja a Greenpeace a Mátrai Erőmű üzemidejének meghosszabbítása miatt indított adatperrel kapcsolatos sajtóközleményében.
Az Energiaügyi Minisztérium jogi képviselőjének bírósági nyilatkozata szerint nem léteznek azok a tervek, amelyek alapján a kormány a Mátrai Erőmű 2025-ös bezárásáról döntött. A Greenpeace azért szerette volna megszerezni a tervet, mert a kabinet később úgy döntött, 2029-ig meghosszabbítja a súlyosan szennyező erőmű üzemidejét, az ezt megalapozó adatokat azonban nem adta ki a kormány, mert azok “döntéselőkészítő anyagnak” minősültek.
A most tett bírósági nyilatkozat értlemében a szervezet szerint három forgatókönyv lehetséges:
- a kormány hazudott, amikor azt állította, hogy a tervek szerint állítják le az erőművet 2025-ben,
- a kormány komolyabb szakmai előkészítés nélkül tervezte meg az erőmű bezárását,
- vagy a kormány azért tagadta meg a tervek kiadását, mert azokból kiderül, hogy védhetetlen az erőmű üzemidejének meghosszabításáról szóló döntés.
Ami a bíróságon történt abszurd, de a jelenlegi energiapolitikát tekintve sajnos nem meglepő fordulat”
– mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Perger szerint igyekeznek nem arra gondolni, hogy “a kormány félrevezethetné a közvéleményt azoknak a szakmai anyagok létezésével kapcsolatban, amik megalapozták a Mátrai Erőmű bezárását.”
A Greenpeace a minisztérium jogi képviselőjének állítása miatt kénytelen volt elállni a keresettől, de vizsgálja a további jogi lépések lehetőségét – írja a közlemény.
