A szakemberek szerint a szúnyogok ellen bevetett kémiai kezelésekkel visszafogottan kellene bánni
A túlzott, hosszú távú és egyoldalú alkalmazás ugyanis ahhoz vezethet, hogy nem fogja hatékonyan gyéríteni a szúnyogállományt.
MTI
A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett, Magyarországon is széles körben alkalmazott, pyrethroidalapú kémiai kezelések visszafogott használatára hívják fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium (PTE VNL) szakemberei.
Szerintük ugyanis túlzott, hosszú távú és egyoldalú alkalmazása esetén a csípőszúnyogok egy genetikai mutáció révén ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben, emiatt a kémiai kezelés csak részben vagy egyáltalán nem lesz hatékony a szúnyogállomány gyérítésére.
Hozzátették: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) javaslata és nemzetközi standard is, hogy a kémiai kezelésekkel érintett területeken nyomon kövessék e folyamatokat, azonban Magyarországon ez jelenleg egyelőre nem megoldott.
Emiatt a VNL a hazai járványmegelőzési kutatási tevékenysége kapcsán végezte el néhány jelentősebb településen – Budapesten, Vácon, Győrben, Debrecenben, Barcson és Pécsen – a csípőszúnyogok ilyen irányú vizsgálatát. Ezen településeken azt tapasztalták a szakemberek, hogy a hazánkban egyik leggyakoribb – és egyben a nyugat-nílusi láz fő terjesztőjeként ismert – faj, a dalos szúnyog populációi jelentős arányban hordozzák a rezisztenciáért felelős génváltozatot, vagyis ellenállók a kémiai gyérítőszerrel szemben.
A nemrég hazánkban is megtelepedett, inváziós ázsiai tigrisszúnyog populációi egyelőre érzékenyek a kémiai szerre, azonban a túlnyomórészt kémiai gyérítésen alapuló hazai gyakorlatot folytatva csak idő kérdése, hogy a dalos szúnyoghoz hasonlóan rezisztenssé váljanak – hívták fel a figyelmet, kitérve arra, hogy Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Svájcban, Törökországban, valamint Romániában is volt példa hasonlóra.
Egy sor trópusi betegségeket hordozni képes szúnyogfajt azonosítottak már Magyarországon. A számuk növekedésével nő a kockázata a trópusi betegségek megjelenésének is. További terjedésüknek biológiai gyérítéssel és integrált szúnyogirtási módszerrel lehet gátat szabni Kemenesi Gábor virológus szerint.
A szakemberek szerint a problémára az úgynevezett integrált szúnyoggyérítési stratégia mielőbbi bevezetése hozna megoldást, amelynek lényege, hogy a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása alapján többféle kezelési módszert vegyítenek a szúnyogok elleni védekezésre.
Úgy vélik, a hangsúlyt a megelőzésre kellene fektetni, továbbá – a rezisztencia kialakulását megakadályozva – a kémiai szert célzottan, csak indokolt esetben lenne szükséges alkalmazni.
Amióta a légitársaságok súlyos tízezreket számolnak fel a poggyászért, az nyer, aki megtanul praktikusan pakolni. Jobb előre felkészülni, hogy amikor tényleg odajutunk, pár perc alatt végezzünk vele, és a helyszűke se okozzon gondot. Íme tíz tipp egy veterán utazótól, hogy indulás előtt és után is flottul menjen minden.