szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A légi permetezés csupán időleges megoldást nyújt és a felnőtt szúnyogok számát nem csökkenti érdemben – írta a virológus.

A csípőszúnyogok légi kémiai gyérítése nem csupán káros az ökoszisztémára, mivel a felhasznált kémiai szer minden azzal érintkező rovarra káros vagy végzetes, de a hatékonysága is erősen megkérdőjelezhető, mert egy olyan technológiát alkalmazunk a fertőző betegségek megelőzésére, amely erre nem alkalmas – írta Kemenesi Gábor virológus a Facebookon.

A szakember a légi kémiai szúnyoggyérítés újbóli engedélyezését kommentálta a posztban. Mint írta, a csípőszúnyogok betegségterjesztő képessége a felnőtt (tehát repülő) alakhoz kötődik. „Csípés közben a nőstény szúnyogok legtöbbször a nyálukkal adják át a különféle kórokozókat. Logikus tehát, hogy a fertőzések ellen is akkor lehet hatékonyan fellépni, ha a felnőtt alakok számát alacsonyan tartjuk, nem is hagyjuk kifejlődni őket – erre való a biológiai lárvagyérítés” – magyarázta Kemenesi Gábor.

A virológus hozzátette, hogy a magyarországi nagy folyók szakaszát már 2013-ban feltérképezték annyira, hogy elindítható lenne a biológiai lárvagyérítés.

A légi kémiai gyérítés nem csupán káros az ökoszisztémára (mivel a felhasznált kémiai szer minden azzal érintkező rovarra káros vagy végzetes), de a hatékonysága is erősen megkérdőjelezhető – írta a posztban Kemenesi saját mérési eredmények alapján. Ezekből szerinte az látható, hogy a légi permetezés csupán időleges megoldást nyújt és a felnőtt szúnyogok számát nem csökkenti érdemben, így a járványügyi veszélyt sem tompítja, miközben éppen erre hivatkozva engedélyezik a folyamatot.

Kemenesi úgy folytatja, hogy a Magyarországon bizonyos években problémát jelentő nyugat-nílusi láz vírusának fertőzési kockázata augusztus végén, szeptemberben csúcsosodik ki, így ekkor lenne igazán értelme a technológia bevetésének. Ráadásul – írta – a legkomolyabb hazai járvány évében, 2018-ban 225 igazolt humán megbetegedés volt itthon, más években átlagosan 15-20 esetről beszélhetünk. Ez Kemenesi szerint aligha terheli le a hazai egészségügyet, amely az indoklásban is szerepel.

Nem minden szúnyog és nem mindig fertőz, ez is egy rendkívül összetett dinamikát mutató jelenség, számos országban kiterjedt monitorozó rendszerek vannak kifejezetten a csípőszúnyogok fertőzöttségi szintjének követésére, és ha járványos helyzet kockázata alakulna ki, akkor, és csak akkor a felnőtt alakok szárazföldi kémiai gyérítése is megtörténhet”

– írta a virológus.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!