Az energiaszektor az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül, különösen Európában, ahol az egységes piac megteremtése és a „zöld átmenet” a változások fő mozgatórugói. Magyarország energetikai rendszere is része ennek a folyamatnak, amely egyre inkább a nemzetközi együttműködés, a modern technológiákat célzó beruházások és a piac-összekapcsolások irányába halad.

Az egységes európai energiapiac célja elsősorban, hogy biztosítsa az energiaellátás stabilitását, valamint elősegítse a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű használatát. A piacok összekapcsolása, mint például az európai rendszerirányítók MARI és PICASSO projektjei nemcsak gazdasági, hanem stratégiai és fenntarthatósági szempontból is kiemelkedő fontosságúak.

Magyarország helyzete az energiapiacon: földrajzi és technológiai lehetőségek

Hazánk energiarendszere jelenleg a hagyományos energiaforrások (például a nukleáris energia) mellett egyre inkább támaszkodik megújulókra is. A szabályozási keretek miatt ezen belül elsősorban a napenergiára, de a jövőben a szeles és a tárolós (BESS) megoldások szerepe is várhatóan nőni fog. Ez egy erősebb, egészséges és diverzifikált energiamix irányába mutat, ugyanakkor – országunk földrajzi adottsága okán például a vízerőművi szabályozói kapacitások korlátozott rendelkezésére állása miatt – elengedhetetlen az együttműködés más európai államokkal.

Magyarországon az importált energia aránya ugyanis jelentős (30% feletti), és a historikus adatokon alapuló jövőbeni előrejelzések alapján, az elektrifikáció terjedésével, adatközpontok villamosenergia-igényének erősödésével még inkább növekvő tendenciát mutat.

Határokon átívelő megoldások

Éppen ezért válik egyre fontosabbá a határokon átívelő együttműködések építése, nemzetközi partnerségek kialakítása, hiszen az ilyen kapcsolatok segítik elő az ellátásbiztonság növelését, az erőforrások optimális megosztását, a hatékonyabb működést és a technológiai innováció gyorsabb elterjedését. Magyarországnak szükséges ebben proaktívan részt vennie, illetve ösztönöznie az európai szereplők közötti kooperáció kialakítását (ezzel kapcsolatban már léteznek megvalósult kezdeményezések, mint például a BlueSky projekt, a közös áramtőzsde létrehozása szerb és szlovén partnerekkel), valamint támogatnia kell a közös projekteket különösen olyan regionális partnerekkel, akikkel komplementer energiaportfólióval rendelkeznek (pl. szivattyús tározó: Ðerdap (RS), Senj (HR) és a paksi atomerőmű).

Fontos megjegyezni, hogy az energiarendszerek működése egyre komplexebbé válik, az időjárásfüggő megújuló energián alapuló termelők terjedésével, ami jelentős ingadozásokat okozhat a hálózatokban (pl. MAVIR-nál). Ezek optimalizálására a hagyományos megoldásokon (pl. szivattyús energiatározókon, kombinált ciklusú gázturbinás erőműveken) túl az öntanuló, és akár az AI fejlesztéseken alapuló megoldások játszanak még kulcsszerepet.

Az automatizált megoldások valós időhöz közel képesek mérsékelni a kereslet és kínálat egyensúlytalanságát, csökkentve a rendszerirányító szabályozási igényét, és így jelentősen hozzájárulva a teljes villamosenergia-rendszer stabilitásához, támogatva a beruházás- és modernizációigényes átviteli- és elosztóhálózatokat. Alkalmazásuk továbbá nemcsak hatékonyságnövelést, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet, emellett segíti a klímacélok elérését azáltal, hogy lehetővé teszi a megújuló energiaforrások jobb integrációját.

Az említettek azonban speciális megoldások, amelyekből nem csak hazánkban, de Európa-szerte is kevés van, pedig ezek fogják nagymértékben befolyásolni – akár a regionális terjeszkedés motorjaként – a vállalatok jövőbeni versenyképességét.

Ezeket kiegészíthetik még a fogyasztókat is támogató úgynevezett smart megoldások (pl. smart home), vagy a szomszédos országok közül Szerbiában nemrég bevezetett okosmérés (azaz smart metering) rendszer, amely már 500 ezer feletti mérőszámnál jár.

Bár az előnyök nyilvánvalóak, számos akadály áll a fejlesztések útjában. A szabályozási különbségek, a beruházások és a technológiai fejlődéshez szükséges szakértelem korlátozottsága, a fogyasztók edukációjának hiánya mind-mind olyan kihívások, amelyeket kezelni szükséges. A határokon átívelő együttműködés, tudástranszfer és jó gyakorlatok megosztása ebben is kulcsszerepet játszhatnak.

Egészséges energiamix: „vízcsepp helyett óceán”

Összegezve, Magyarország energetikai stabilitásához nagymértékben hozzájárulhat a regionális partnerségek kialakítása, a hatékony integrálódás az európai energiapiacba. Az együttműködések, a technológiai fejlesztések és az innováció előmozdítása nemcsak gazdasági előnyöket hozhat, hanem hozzájárulhat egy fenntarthatóbb energiaellátás kialakításához is. A regionális együttműködések fejlesztése és az öntanuló (akár MI alapú) rendszerek elterjesztése az az út, amelyen haladnunk kell, hogy egyensúlyt teremtsünk a gazdasági és a jövőálló fejlődés között.

Szatoro Riunoszuke japán író szavaival zárva: „Külön-külön vízcseppek vagyunk. Együtt viszont egy óceán.” Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez nincs másképp az energetikában sem, ahol a kooperáció és a partnerség a kulcsa annak, hogy – a kihívások ellenére is – közösen fejleszteni tudjuk a regionális ellátásbiztonságot.

A szerző az ALTEO társasági támogatásokért felelős vezérigazgató-helyettese