A csúcsra járó naperőművek mellett alig volt termelési igény húsvéthétfőn. A másik oldalról nézve az alaptermelés (mint Paks) mellett szinte az összes szolártermelés fölösleges volt, ugyanannyi ment ugyanis exportra.
Egyre erősebb lábát jelenti az európai áramtermelésnek a megújuló energia: 2024-ben már az unió villamosenergia-igényének csaknem felét sikerült nap-, szél-, víz- és bioenergiával kielégíteni. HVG-Ténytár.
“Külön-külön vízcseppek vagyunk. Együtt viszont egy óceán.” Az idézet érvényes az energetikára is, ahol a stabilitáshoz nagyban hozzájárulnak az együttműködések. Vélemény.
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
Év végére meglesz a 7 gigawatt naperőművi kapacitás.
Továbbra is komoly fejfájást okoz a belga fogyasztóknak, de az államnak is, hogy miből lesz a téli fűtéshez szükséges energia, hogyan lehet majd kifizetni a rezsit, és hogyan nézzen ki az ország energiamixe. Továbbra is téma, hogy mi legyen az atomerőművekkel és a megújuló energiával. Mindeközben vannak különleges módszerek is: egy önkormányzat a lakosság bevonásával tárgyal a szolgáltatókkal.
Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.
