“Külön-külön vízcseppek vagyunk. Együtt viszont egy óceán.” Az idézet érvényes az energetikára is, ahol a stabilitáshoz nagyban hozzájárulnak az együttműködések. Vélemény.
Korábban nem látott mértékű szankciókkal kell megküzdenie Oroszországnak tavaly február óta. Bár a nyugati valuták visszaszorulása a kereskedelemben egy darabig előnyt jelenthet, a katonai célú költések és a kiszorulás a technológiai versenyből ellehetetlenítheti a gazdasági fejlődést, olvasható a független, angolul és oroszul is megjelenő Moscow Times elemzésében.
Érzékelhető, hogy a befektetési lehetőségeket kereső tőke egyre jobban értékeli a zöld befektetéseket, miközben a kötvényeket kibocsátók is kedvezőbb feltételekkel tudják felhasználni a bevont forrást – véli Szécsi Balázs, az Alteo Nyrt. tranzakciós menedzsere és befektetői kapcsolattartója.
Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta a visegrádi négyekhez (V4) tartozó ország külügyminisztere egy keddi német interjúban.
Az energetikai auditot évek óta törvény írja elő, tavaly aztán szakreferens kötelező igénybevételéről is rendelkezett a jogalkotó. Megnéztük, mi haszna származik egy vállalkozásnak abból, ha betartja az előírásokat, továbbá azt is, hogyan történik az energetikai átvilágítás és kivel érdemes elvégeztetni.
Honnan tudhatja egy cég, hogy energiaszolgáltatója megbízható, stabil, nem hagyja cserben? Mit várhatunk el ügyfélként energiakereskedőnktől? Szakértő válaszokat kértünk a szabadpiaci energiavásárlásban érdekelt kkv-k legfontosabb kérdéseire.
További érdekeltségeket vásárolna a kormány a kereskedő cégek mellé, és más elosztócégekben is. Egy infrastruktúra-alapot hoznának létre az infrastruktúrát tulajdonló társaságokból, az üzemeltetők a gáz esetében a Főgáz szakemberei lennének.
Lett euró, német minimálbér, olajár, Déli Áramlat, kakaskodó oligarchák által kirobbantott bolgár bankválság, államcsőd, rubel, megint a görögök, ebolajárvány, uniós gazdasági ösztönző csomag, kínai és japán növekedési gondok, banki gigabírság. Többek között ezekről is szólt 2014 a nemzetközi gazdaságban.
Hol csak erővel igyekszik kiűzni a külföldi hátterű cégeket a kormány, hol pedig amikor a külföldi tulajdonosok már jelzik, kiszállnak, az állam hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni. De van, amikor a cégek kivonulása független a kormányzati gazdaságpolitikai szándéktól, inkább a magyar emberek kevés pénze vagy a globális újrapozicionálás miatt történik. De miért nem kérünk a külföldi tulajdonosból, ha az szakértelmet, pénzt hozott ide, a térséget húzza, és sokkal hatékonyabb, mint több magyar versenytársa? A kivonuló cégek helyére sok esetben hazai szereplők, vagy a legtöbb esetben az állam lép be.
Szeptember 30-ával kerül vissza az E.ON gázüzletága a magyar államhoz, és az MVM-nek is nonprofit módon kell majd szolgáltatnia a lakosságnak – mondta Németh Lászlóné a Kossuth rádióban.
A kormány nem fogadja el az enregiaszabályozó bizottság által javasolt közműdíjemelést, de nem zárják ki, hogy lesz árváltozás. Franciaországban évente egyszer, a nyár közepén döntenek az energiaárak emeléséről.
Az RWE 50 százalékkal csökkenti befektetéseit Magyarországon, válaszul a kormányzaz energiaszektort érintő lépéseire.
A kormány elkötelezett a rezsicsökkentés folytatása mellett. Leginkább az árampiacon lenne mozgástere, de ehhez hozzá kellene nyúlnia a Magyar Villamos Művek lakossági szektoron elért extraprofitjához.
