Egyetlen zsáknyi avar elégetése tízszeresére növeli a levegő részecskeszennyezettségét, de a füstje tele van rákkeltő és mérgező vegyületekkel is – derül ki a Másfélfok friss anyagából, amelyben egy tüdőgyógyász és a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa szedte össze az avarégetés kockázatait.
Szeptember végén végeztek is egy kísérletet, amely során 100 liter avart gyújtottak meg, és egy órán át égették, miközben onnan 20 méterre mérték a részecskeszennyezettséget. Az adataik alapján azokban a pillanatokban, amikor a szél a mérőműszerek felé fújta a füstöt, a részecskék száma és koncentrációja is tízszeresére nőtt. Eközben végig magas volt az emberi egészségre különösen káros PM2,5-érték, amely mikrorészecske akár a véráramba is bejuthat.
Megvizsgálták azt is, milyen vegyületeket tartalmaz a füst, és többek között a következőket találták:
- a klímahatásukról ismert szén-dioxid és metán,
- az egészségre rendkívül ártalmas szén-monoxid,
- a rákkeltő formaldehid és benz(a)pirén.
Megállapították, hogy ugyan országos viszonylatban az avarégetés az éves részecskekibocsátásnak csupán 2 százalékát adja, és csökken is a trendje, ám helyi szinten (képzeljünk el egy füsttel megtelt falu- vagy városszéli völgyet) jelentős egészségi kockázati tényező.
Arra is emlékeztetnek, hogy
az avar és a kerti hulladék égetése főszabályként az ország teljes területén tilos,
bár a települések ettől eltérhetnek.
Avart égetni azonban nem csak az egészségi kockázatok miatt problémás.
A lehullott levelek számos élőlénynek nyújtanak menedéket, táplálékot, például a sünöknek is,
számottevően hozzájárulnak a helyi ökoszisztémák fenntartásához, ezért inkább érdemes a fák, bokrok alatt hagyni, komposztálni, ágyásokat betakarni és így tovább.
