A következő klímacsúcs helyszínéről zajló vita, és a fosszilis lobbisták jelenléte is nehezíti az érdemi előrelépést a kibocsátás-csökkentésben a COP30 csúcson.
A füstje tele van rákkeltő és mérgező vegyületekkel.
Majd egy teljes napon át egyeztettek az Európai Unió új kibocsátás-csökkentési vállalásairól az EU illetékes miniszterei. Végül szerda reggelre állapodtak meg, hogy az EU 2040-re 90 százalékkal csökkenti a globális felmelegedésért felelős káros gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez erős tárgyalási pozíciót jelent a jövő héten induló klímacsúcson, a COP30-on, még úgy is, hogy több tagállam – például Magyarország – ellene szavazott.
Pár évtized és csak importburgonya kerülhet a bográcsokba (és a választások előtt osztogatott zsákokba), mert a hazai éghajlat alkalmatlanná válik a burgonyatermesztésre. Sőt, sok helyen már most is az, és csak hűtőöntözés mellett terem krumpli.
Egyetlen olyan mutatót sem tudott idézni a globális klímavédelem helyzetét elemző jelentés, ami megfelelő ütemben javulna ahhoz, hogy teljesüljenek az idén tíz éves Párizsi klímaegyezményben kitűzött célok. Túl sok szenet használunk még az áramtermeléshez, túl sok erdőt pusztítunk el, túl sok pénzzel támogatjuk a fosszilis energiahordozók használatát.
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Csakhogy hiába jön egyre több napsugárzás, a forrósodó nappalok próbára teszik a napelemeket.
Miközben az első lakásvásárlók az Otthon Start hitelre várnak, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarországon a lakóépületek jelentős része az elavult, energiapazarló kategóriába tartozik, de az új programnak nem lesz külön zöld követelménye. Ennek ellenére érdemesebb lehet zöld otthon vásárlására használni. Azok pedig, akik nem felelnek meg a program kritériumainak, a meglévő kedvezményes zöld hitelekkel spórolhatnak, akár milliókat, ha korszerűsítésre vagy energiahatékony otthon vásárlására fordítja.
Jóval hidegebb az idei tavasz a tavalyinál, csakhogy az volt az eddigi legmelegebb. Az idei májust nem csak ezért érezzük hidegebbnek, de azért is, mert meggyengült a magaslégköri poláris örvény. Összességében mégis melegebb volt az átlagnál.
A fagykár okozza a legnagyobb kárt a gyümölcsösökben. Hiába jön azonban hamarabb a meleg idő, és csökken a fagyos napok száma, ezek nem múlnak el teljesen, és fokozott veszélyt jelentenek az egyre korábban virágzó gyümölcsfákra.
Hogyan tapasztaljuk már most a klímaváltozás hatásait Magyarországon és miért nem érdemes az alkalmazkodóképességünkre, vagy Elon Muskra bízni a megoldást? Fenntarthatósági podcastunkban a klímaszorongás, klímakommunikáció és klímacselekvés háromszögét jártuk körbe.
Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj.
Az új napelemes elszámolási rendszer visszafelé sülhet el - figyelmeztetnek klímaszakértők.
Az indián nyár helyét átveszi a nyár. Eddig is azt tapasztalták a meteorológusok, hogy egyre inkább kitolódik a nyárias időszak, de idén már bő három héttel tovább tartott. Ha ez így megy tovább, a teljes szeptember, sőt október eleje is nyárias maradhat, de nem örülhetünk felhőtlenül annak, hogy kevesebbet kell fűteni.
A kutatók szerint lehet tenni azért, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon.
A megújuló energiatermelés terjedésének gyors üteme tartja nyitva a lehetőséget, hogy képesek legyünk teljesíteni a párizsi klímacélokat.
Gyorsan kiszárad a talaj, nehéz előrejelezni, súlyos károkat okoz, és egyre gyakoribbá válhat. Ismerkedjen meg a villámaszállyal!
Nem túl optimisták az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai, akik összefoglalták azt, hogy mire számíthatunk a jövőben. A kockázatok világosak és fenyegetőek, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a megoldások a kezünkben vannak, azonban az érvényben lévő klímapolitikák ezeket jelenleg figyelmen kívül hagyják.
A pesszimista jövőkép szerint a század közepétől nagy területen jelentősen több napon fog 40 mm feletti extrém csapadék hullani.
Az egyre gyakoribb hőhullámok idején egy jó kondíciójú faállomány a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb módja a hőterhelés csökkentésének. A Főkertnél azonban úgy látják: mindenki addig nagy favédő, amíg a személyes érdeke nem mond ennek ellent.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
