Rejtett veszély az óceánban: bajban vannak a planktonok
Rejtett, ám annál komolyabb veszély: bajban vannak az óceánok vizében lebegő parányi élőlényközösségek, a planktonok. Ez ugyanis a halállományra is jelentős hatással van.
A meleg vízű csatornában jól érzik magukat az otthon megunt vagy akváriumot kinövő halak, amelyek viszont idővel egyre ellenállóbá válhatnak és akár távolabbi vizekbe is eljuthatnak.
Az ezredforduló óta közel kilencven új halfaj jelent meg a hazai vizekben, így már 130 idegenhonos fajt és hibridet tartanak számon a kutatók – írja a Turista Magazin, amit a Blikk vett észre.
A lapnak Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa arról beszélt, hogy az egyik gócpont az idegenhonos halak számára a Hévízi-csatorna, mivel itt a Hévizi-tóhoz közeli szakaszokon kellemes, 22-25 fokos a víz. A szakember szerint a legtöbb esetben szabadon engedett akváriumi halakról van szó, melyek vagy kinőtték az otthoni körülményeket, vagy rájuk untak a tulajdonosok, akik visszaváltani nem tudják, megölni pedig nem akarják őket.
Jukatáni fogasponty, citromsügér, tűzfejű tarkasügér, vagy a ragadozó jaguársügér, csak néhány azok közül az idegenhonos fajok közül, mely mára megjelent a csatornában – sorolta a lapnak a szakember. Ezek a fajok alapvetően a meleg vízben élnek túl, így egyelőre nincs rá sok esély, hogy az ország más területén is felbukkanjanak. Azonban idővel a természetes körülmények közt szaporodó fajoknál előfordulhat, hogy jobban tűrik a hűvösebb időjárást is, erre utal, hogy már több fajt megfigyeltek a csatorna Hévízi-tótól távolabbi, hidegebb szakaszán is.
Rejtett, ám annál komolyabb veszély: bajban vannak az óceánok vizében lebegő parányi élőlényközösségek, a planktonok. Ez ugyanis a halállományra is jelentős hatással van.
Ráadásul az idegenhonos halaknak segít a klímaváltozás is, mivel a vizeink hőmérséklete egyre emelkedik és már igazán kemény telek sincsenek, amelyek akadályoznák a terjedésüket. Erre jó példa a szúnyogirtó fogasponty, amelyet az 1920-as évek elején tudományos megfigyelés céljával hoztak a Hévizi-csatornába ketrecekbe zárva, ezeket ugyanakkor valaki megrongálta és ma már a Kis-Balatonba is előfordul a faj egy-egy példánya.
A csatornát telente evezősök, nyaranta viszont egyre többször látogatják fürdőzők – ez utóbbi egyébként illegális – akiket egyelőre még csak kedvesen csipkednek a kisméretű trópusi halak, ugyanakkor nemrég feltűnt például a kígyófejű hal néhány fiatalabb egyede. Ezek az aligátorteknőshöz hasonlóan rendkívül agresszív, az őshonos halakra különösen veszélyes fajok, nem véletlen, hogy itthon tilos is őket árulni.
Nyitóképünk illusztráció, idegenhonos faj a Hévizi-csatornából, forrás: YouTube / Balatoni Halgazdálkodás
Ha az állam nem tud titkot tartani, megszűnik létezni.
Az amerikai elnök unortodox kortesbeszédeket tart a vesztésre álló republikánus jelöltek mellett a kampány hajrájában. Vajon hogy kell értelmezni elhatalmasodó fixációját?