Az elhagyott, elvesztett vagy eldobott halász- és horgászeszközök világszerte jelentős szennyezői a vizes ökoszisztémáknak, és nem szándékolt módon számos állatfaj sérülését, pusztulását okozzák. Nemrég egy magyar, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportja vezetésével készült tanulmány is megjelent a témában.
A magyar szakértők a munkájuk során 1984 és 2024 között összesen 200 olyan esetet dokumentáltak, amikor horgászeszközök halakon kívül egyéb állatokkal kerültek kölcsönhatásba. Az adatgyűjtés során rögzítették az érintett fajokat, egyedszámaikat, valamint ha az a feltöltött tartalomból kiolvasható volt, az események helyszíneit is. Dr. Löki Viktor, a kutatás ötletgazdájának megállapítása szerint
a bajba jutott állatok 70 százaléka védett fajba tartozik.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260503_sport-vagy-allatkinzas-a-sporthorgaszat-dilemmai
Az adatok alapján a legtöbbször madarak esnek csapdába, őket követték a hüllők, míg más állatcsoportok együttesen az esetek kicsit több mint 10 százalékát tették ki. A leggyakoribb áldozat 32 esettel a madarak közül a bütykös hattyú (Cygnus olor) volt, míg a hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis) esett legtöbbször, 18 alkalommal bajba, többnyire a horogra szúrt horgászpellet bekapása, lenyelése következtében.
Bár az, hogy az úgynevezett járulékos fogás által érintett állatok kevesebb mint 10 százaléka pusztult el, nem tűnik soknak, a valós arány ennél nagyobb lehet, mivel a megfigyelők vélhetően gyakran kiszabadították a belegabalyodott állatokat, de nem követték, hogy azok hosszú távon életben maradtak-e.
„A fel nem ismert járulékos fogások esetében – különösen a távoli vagy kevésbé ellenőrzött területeken – a túlélési arány feltehetően jóval alacsonyabb. Emellett a késleltetett elhullás vagy a nem halálos, de káros következmények, például a sérülések, a mozgásképesség romlása vagy a ragadozóknak való fokozott kitettség sem jelennek meg az adatokban” – tették hozzá.
Löki Viktor szerint folytatásként érdemes lenne egy online kérdőívet készíteni a horgászok számára, mert így sokkal jobban megbecsülhető lenne, hogy a halakon kívül a hazai élővilág mely tagjai és milyen mértékben vannak kitéve ennek a természetvédelmi kockázatnak.
„A legtöbb horgásznak van hasonló élménye, melyekről nem minden esetben készül dokumentáció, vagy ha készül is, legtöbbször nem elérhető online. Mikor a tanulmány illusztrálása kapcsán felvettem a kapcsolatot az egyik újsághírben szereplő horgásszal, megosztotta velem, hogy a cikkben érintett, lefényképezett fajt, a kercerécét egy évvel később ugyanott megfogta bojlival, amit elmondása szerint a tárgyévben több példány szárcsa is követett” – jegyezte meg.
https://hvg.hu/zhvg/20260516_szendofi-balazs-interju-podcast-zcast-egymillio-horgasz-erdok-erdogazdalkodas-vadgazdalkodas-termeszetvedelem
Nyitókép: Ökológiai Kutatóközpont / Facebook
