Sürgősen biztosítsák a finanszírozást az érintett önkormányzatok számára a kockázatfelmérő, védekezési és mentesítési intézkedésekhez, mutassanak szakmailag megalapozott irányt az azbesztszennyezés kezeléséhez, illetve tájékoztassanak arról, milyen szakértői testület, illetve országos koordinációs csoport felállítása történik a helyzet kezelésére – írja Hegedűs Zsolt egészségügyi és Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek címzett nyílt levelében a Greenpeace Magyarország.
A környezetvédő szervezet – amely elsőként hívta fel a figyelmet a három nyugat-magyarországi megyét is érintő azbesztszennyezésre még az év elején – szerint gyakran egymásnak ellentmondó információk jelennek meg a nyilvánosságban, és a lakosság „sok esetben nem tudja megfelelően értelmezni a helyzet súlyosságát, és bizonytalan abban, hogy mennyire kell szigorúan betartani az előírásokat, illetve abban, hogy hogyan viszonyuljon a kialakult helyzethez”, emellett az önkormányzatok is hiányolják a szakmai tájékoztatást.
Ennek következtében mind a lakosság, mind az önkormányzatok részéről érzékelhető egyfajta bizonytalanság és kapkodás, ami azonban azért is problémás, mert fennállhat a veszélye annak, hogy egyes intézkedések nem kívánt mellékhatásokat okozhatnak, vagy akár tovább növelhetik a szennyezés kockázatát.
https://hvg.hu/gazdasag/20260526_eletveszely-osztrak-azbeszt-botrany-kobayna-veszely
A Greenpeace jelezte, hogy támogatja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége álláspontját, amely május végén adott ki állásfoglalást az ügyben. Szükségesnek tartanak egy szakmailag megalapozott iránymutatást, amely mind a lakosság, mind az önkormányzatok számára világossá tenné, hogy
- milyen konkrét lépéseket szükséges megtenniük;
- milyen intézkedéseket kell elkerülniük;
- kiktől, milyen hatóságoktól, szervektől milyen határidőkkel és várható kármentesítési folyamatokra, segítségre számíthatnak;
- kitől, milyen formában és milyen időtávon várhatnak további tájékoztatást.
Jelezték, hogy több, jelenleg követett gyakorlat is aggályos, így például:
- az azbesztes kőzúzalék kalcium-kloridos és egyéb kezelése magában hordozza a kockázatát, hogy a ragadós anyaggal cipőtalpakon, autógumikon hordják szét az azbesztszálakat, ha olyan területeken alkalmazzák, ahol sokan járnak;
- a szennyezett kőzúzalék lefedése nem lehet végleges megoldás, csak átmeneti, úgy, hogy később szakszerűen el lehessen távolítani az azbeszttel szennyezett anyagot, így javasolják például a geotextíliát, amelyre nem azbesztes kőzetréteget helyezhetnének, ugyanakkor nem javasolják a bitumenes lezárást a későbbi töredezés és kiporzás kockázata miatt, illetve azért, mert később veszélyes hulladékként kell kezelni.
A Greenpeace egyúttal felhívta a figyelmet a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségével közösen összeállított lakossági tájékoztató anyagra is, amelyből kiderül, hogy mit tehetünk, és mit ne tegyünk az azbesztszennyezés kockázatai elkerülése érdekében.
A nyugat-dunántúli azbesztszennyeződést először Bozsokon fedezték fel, és kiderült, hogy az itt felhasznált kőzúzalék határ menti ausztriai bányákból került Magyarországra, és széles körben használták fel útalapokhoz, parkolók és utak, játszóterek, telephelyek burkolására, felszórására. A nagyobb városok közül elsőként Szombathelyen azonosítottak súlyos egészségkárosító kockázatot hordozó azbeszttartalmú kőzúzalékot, de az osztrák határ környékén több más településen is szennyezést találtak. Szombathely után Kőszegen is kimutatták a szennyezést, Zalaegerszegről és Sopronról is kiderült, hogy használtak ott azbesztet tartalmazó kőzetet, majd kiderült, hogy több mint 250 nyugat-magyarországi település érintett.
https://hvg.hu/gazdasag/20260529_europai-unio-jogszabaly-joghezag-atlatszo-azbeszt-azbesztszennyezes-ausztria-burgenland-kobanya
