A nőstény szúnyogokat általában az izzadtságban lévő tejsav szaga vonzza, de ezt bizonyos illatok elnyomhatják, s a szúnyogok azokat kerülik, akiken nem érzik a tejsavat. A sav szagát elnyomó, hosszas kísérletezés során megtalált és hamarosan szabadalmaztatott illatanyagokkal hatásosabb és az ember számára kevésbé kellemetlen szúnyogriasztók készíthetők.

A kutatók először olyan embereket kerestek, akiknek a szagát nem szeretik a szúnyogok. Egy Y alakú cső szárába szúnyogot engedtek, a két ágához pedig egy-egy önkéntes oda tette a kezét, s a kutatók figyelték, melyik felé repül a szúnyog. A szúnyogok által nem kedvelt egyéneket ezután nyakuknál megkötött fóliazsákba zárták, és a testükből áradó izzadtságot összegyűjtötték, lepárolták és elemezték.

A leghatásosabb vegyületeket úgy keresték meg, hogy mikro-elektródákkal mérték, hogyan reagálnak a nőstény szúnyogok az illatokra.

A szúnyogűző illatok az ember számára alig érezhetők, nagy koncentrációban gyümölcsjellegűek. Az egyik például egy természetes ételadalék, tehát garantáltan biztonságos. A megtalált vegyületek különböző koncentrációban minden ember izzadtságában megtalálhatóak, és legalább olyan hatékonyak, mint a jelenleg ismert leghatásosabb, de számos nem kívánt mellékhatással rendelkező szúnyogriasztó.

Jelenleg azt kutatják, hogyan viszonyulnak a különböző szúnyogfajok a szagokhoz: az Afrikában és Dél-Amerikában sárgalázat terjesztő Aedes aegypti trópusi szúnyog és a Skócia nyugati partjainak lakóit terrorizáló törpeszúnyog például hasonlóan hasonlóan reagál. Jelenleg a maláriát terjesztő szúnyogfajtával kísérleteznek.

James Logan és az Aberdeen egyetemen dolgozó munkatársai a brit Királyi Társaság londoni nyári tudományos kiállításán számoltak be kutatásaikról, és egy vezető tudományos folyóiratban fogják publikálni eredményeiket, de a vegyületek nevét csak a szabadalmaztatási eljárás után árulják majd el - írta a The New Scientist című angol tudományos folyóirat online kiadásában.