RFID: a Nagy Testvértől a tökéletes logisztikáig

Bizarr Nagy Testvér-kísérlet zajlik Washingtonban, pénztárosok nélkül működik a jövő áruháza, könnyedén követhető az elveszett háziállat, golflabda és értéktárgy: a hvg.hu azt vizsgálta, mi is a mindezen rendszerek alapját adó RFID-chip és mire használható még fel.

Mi az az RFID?

Az RFID (Radio-frequency identification) könnyen felfogható a vonalkód továbbfejlesztett változataként. Három alapelemből áll: az azonosítandó dologra ráhelyezett aprócska címkéből (angolul tag), az ezen elhelyezett információból, valamint a leolvasó mechanizmusból, amely mindezt értelmezi, listázza vagy rögzíti. A rádiófrekvenciától és az antenna méretétől függően a címke és a leolvasó közti távolság 10 centimétertől pár méterig változhat, de egyes különleges típusok akár 50 méter távolságból is olvashatóak.

Bizarr kísérlet zajlik a Washingtoni Egyetem kampuszán. Gaetano Borriello professzor és kutatótársa, Evan Welbourne ötven önkéntessel szimulál egy olyan jövőbeli világot, ahol minden embert másodpercre és centiméterre pontosan lehet követni: a főnök pontosan, kamerák nélkül is láthatja, hogy alkalmazottai mikor álltak fel az asztaltól és mikor tértek oda vissza, hova mentek vagy éppenséggel kivel találkoztak. A rendszer lelkét az RFID, azaz rádiófrekvenciás azonosító adja, amely már egy ideje megtalálható amerikai útlevelekben, jogosítványokban, illetve egyes ruhákban, kocsikulcsokban vagy fizetésre használt kártyákban is.

Az egyetemi rendszer átlátszó, így az önkéntesek figyelemmel kísérhetik, hogy ki és mikor nézte meg az általuk kibocsátott adatokat, valamint módosítható is - így megszabható az is, hogy két fél csak akkor lássa egymást, ha például 10 méter távolságban vannak csak egymástól. Az ötlet könnyen továbbgörgethető egészen a közösségi oldalakig is: a fejlesztők RFIDDER nevű szoftvere folyamatosan informálja az általuk használt közösségi hálót, hogy éppen hol vannak és mit csinálnak: ez weben és mobilkészüléken is használható, valamint hozzáköthető  a Twitter néven elhíresült közösségi oldalhoz is. Egy másik program a felhasználók Google Calendar naptárába is feltölti a napi eseményeket.

Tudta-e Ön, hogy...

..az RFID első ősének tekinthető eszközt Léon Theremin orosz feltaláló alkotta meg, aki egyúttal a róla elnevezett theremin elektromos hangszert is jegyzi?  Az 1946-ban elkészített The Thing fantázianevű készülékkel a Szovjetunióban állomásozó amerikai nagykövetet hallgatták le. A passzív elektromágneses indukció elvét alkalmazó készülék csak akkor lépett működésbe, ha 330 Hz-es mikrohullámokkal bombázták, emellett nemcsak apró volt, hanem áram sem kellett hozzá, és készenléti állapotában jelet sem sugárzott.

Az RFID használata komolyabb biztonsági és adatvédelmi problémákat is felvethet. Az amerikai útlevelek vagy jogosítványok ugyanis úgy vannak kialakítva, hogy több információt tartalmaznak, mint amire szükség lenne. A dél-kínai Senzsenben pedig a kormány RFID-olvasókat telepít, hogy pontosan követhesse a városlakók hollétét, mindezt amerikai technológiával, írja a New York Times. A kínai személyazonosító kártyákban emellett az alapinformációkon kívül az illető teljes munkavállalói története, előző tanulmányai, vallása, priusza vagy jogi ballépései és családtagjaival kapcsolatos adatok is olvashatóak.

A kellő óvintézkedések hiányában a rádiócímkékből kinyert adatokból teljes profilt lehet összeállítani bárkiről anélkül, hogy ő tudna róla. "Egy teljes portrét lehet így festeni valakiről anélkül, hogy tudatában lenne, végig modellt állt valakinek", jegyezte meg Borriello professzor. Elegendő bevásárlóközpontok vagy repülőterek környezetében leolvasókat telepíteni, onnantól kezdve a telepítést végző szervek az utazási mintákból, a vásárlási szokásokból, bankkártya- vagy bármely más adatból igen pontos profilt készíthetnek bárkiről. Enyhébb, sci-fi filmekben is látott esetekben az is előfordulhat, ha egy bolt kombinálja a vásárló különböző adatait, majd személyre szabott hirdetésekkel - ha tetszik, spamekkel - bombázza a továbbiakban.